Láss annak, aki vagyok! – II. rész

Tarts tükröt magad elé!

Szinte mindenki ismer a környezetében olyan embert, aki évek óta elszántan “fogyókúrázik”, mégsem képes leadni egyetlen dekát sem. Klári hat évig küzdött a kilókkal.

– Mindent megtettem. Edzésre jártam, úgy éreztem, alig eszem, és csak nem mentek le a zsírpárnák – meséli. Végül elment egy orvoshoz, aki azt javasolta neki, vezessen naplót az étkezéseiről, és a torna végén mindig kérjen véleményt aznapi munkájáról az edzőjétől. – Egy hét után teljesen ledöbbentem – folytatja Klári. – Mivel az orvos előírta, hogy minden elfogyasztott falatot írjak fel a naplóba, kiderült, hogy szinte negyedóránként ettem egy kis kekszet, banánt, egy falat kolbászt – csupa olyasmit, amiről addig szinte tudomást sem vettem, amit addig “nullának” értékeltem. Aztán az edzőmtől kértem véleményt, aki elmondta, hogy torna közben többször megálltam fecsegni, csak “látszatmozgást” végeztem… Ettől kezdve őszinte voltam a naplómmal, nem nassolgattam, és próbáltam összeszedni magam a tornán. Fél év alatt látványos eredményt értem el ezzel a módszerrel: több mint tizenkét kilót fogytam, és közel egy éve tartom a súlyomat.

Bizony előfordul, ahhoz, hogy rájöjjünk, hogyan élünk, milyenek vagyunk, érdemes tükröt tartanunk magunk elé: például vezethetünk naplót. Ebbe ajánlatos feljegyezni azt is, ha valakit megbántottunk, ha bocsánatot kértünk, ha kedvesek voltunk… Ha őszinték vagyunk magunkhoz, meglehetősen jó önismeretre tehetünk szert.

Ám nem csak a naplóírás jó módszer: nyugodtan faggassuk ki kritikusabb szemléletű ismerőseinket, milyennek látnak, mit tartanak erényünknek, s mit hibánknak. Még ha nem cseng is össze az elhangzott vélemény az énképünkkel, akkor is érdemes elgondolkodni a hallottakon, hiszen ezek mind magunk megismeréséhez vezetnek, ráadásul könnyebben tudunk változtatni mindazokon tulajdonságainkon, amelyeket esetleg mások nem sorolnak erényeink közé.
Persze megtehetjük azt is, hogy láthatatlan maszkot viselünk, és nem törődünk a visszajelzésekkel, de hiába védjük ezzel az énképünket, az esetleges csalódásokat nem tudjuk kivédeni. Manőverezhetünk úgy is, hogy szándékosan csak azoknak a véleményét hallgatjuk meg, akikről tudjuk, hogy elfogultak velünk szemben, azonban ez egyfajta torzítás, amely hosszú távon káros lehet, pszichés zavarokat okozhat, hiszen nem jön létre összhang az énképünk és a külvilág rólunk alkotott véleménye között.