Használható ismereteket kérnek
Ha “beáll a rendszer, kiszámíthatóbb lesz a felvételi: nem egy-egy intézmény sajátos ízlése, követelményrendszere, a presztízsére való hivatkozás diktálja a felkészülés kondícióit. A diákoknak országosan egységes mércének kell megfelelniük. Ráadásul, ha az érettségi reformja mellett a felsőoktatás különböző képzési szintjeit is kialakítják ez az úgynevezett bolognai folyamat sokan egy alapszintű (BA) képesítéssel két év után kimennek a munkaerőpiacra. Az ennél magasabb szintű egyetemi képzés tehát visszanyerheti a rangját. A középiskolai munkában az új rendszer sok felkészülést és többletmunkát igényel a tanároktól, emiatt nagyon eltérő a hozzáállásuk a reformhoz.
Gyökeresen más lesz a számonkérés tartalma, az új vizsgarendszer sokkal inkább a tudás alkalmazására, az elsajátított készségekre kíváncsi, nem pedig a lexikális tudásra. A gyerekek jelentős része meglepődött a tavalyi próbaérettségin, hogy nem kész ismeretek előadását kérték tőlük, hanem egy helyben kapott feladatot kellett feldolgozniuk. Mondjuk, két olyan vers között kell közös szempontokat találniuk, amelyeket vélhetően nem ismernek, és az összefüggéseket nem hozhatták az iskolából. Ott kell kitalálniuk. Vagy egy publicisztikai szöveg tartalmát kell kifejteniük, és abban megtalálniuk irodalomelméleti kérdéseket. A természettudományos tárgyakban például kísérletet kell majd bemutatni, történelemből forrásokat feldolgozni. Számtalan, az általános műveltség keretébe tartozó tudás háttérbe kerül a kommunikációs készséggel és az elemzőképességgel szemben. Meg kell jegyeznem, ezeket a készségeket a gyerekek sokkal inkább a szocializációs folyamatban sajátítják el, mintsem az iskolapadban. És ha valami, hát ez komoly esélyegyenlőtlenség-növelő tényező.
Sípos János, a tárca közoktatásért felelős helyettes államtitkára ez utóbbi felvetést nem tartja lényeges szempontnak:
El sem tudok képzelni nagyobb esélyegyenlőtlenséget, mint amikor az iskola nem tanítja meg írni-olvasni a gyerekeket, illetve nem ad az életben való boldoguláshoz alkalmazható tudást.
Késésben a felkészítés
Sárkány Péter
Sárkány Péter, a budapesti Szent László Gimnázium igazgatója szerint az érettségi követelményrendszerének egységesítése, újfajta számonkérési szempontok kialakítása helyeselhető. A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetését viszont nem kellene erőltetni, két ok miatt. Egyrészt sem a pedagógusok, sem a diákok felkészülése nem halad kellő ütemben. Nincs elegendő segédanyag a tanárok munkájának segítésére: tantárgyanként általában egy-egy kipróbált mintafeladatsor áll rendelkezésre, miközben bőséges feladatbanknak kellene lennie. Mindennek az az oka, hogy az átállásra nem szánt elég pénzt a kormányzat.
Néhány ember végzi a segédanyagok kidolgozásán lóhalálában, és a képzésen részt vevő tanárokkal íratnak mintafeladatokat. Következésképpen a mostani 11-edikesek felkészítése is erős késésben van.
Sárkány Péter szerint azért sem kellene jövőre erőltetni az emelt szintű érettségi feltételrendszerének kidolgozását, mert az egyetemek például az idegen nyelvi szakok kivételével bejelentették: a hozzájuk jelentkezőktől nem kérik a magasabb szintű vizsgát. (Nyilván attól való féltükben, hogy nem lesz elegendő jól teljesítő diák.)
Ilyen körülmények között értelmesebb volna csak a középszintet kidolgozni teljes erőbedobással, valóban a reform szellemében.
Szebedy Tas szerint viszont az érettségi követelményszintek régóta ismertek, a jövőre érettségizők 7. osztályos koruk óta az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szerint tanulnak. Ahol hiányos a felkészülés, ott az iskola vezetése követett el mulasztást abban bízva, hogy a politika majd megint “továbbtolja egy évvel e valóban sok fáradságot és többletmunkát igénylő reform bevezetését.
Néhány tudnivaló a kétszintű érettségiről
1. A tanulók 10. osztályos korukban nyilatkoznak arról, mely tantárgyakból milyen szintű felkészítést igényelnek. 11-12. osztályos tanulókat az iskola az úgynevezett fakultációs órák keretében (tantárgyanként középszinten heti 1-1 óra, illetve emelt szinten 2-2 óra) készíti fel az érettségire. Végül azonban vállalkozhat emelt szintű érettségire az is, aki nem arra készült, illetve fordítva.
2. Az érettségin elért teljesítményt százalékosan feleltetik meg érdemjegynek, ez kerül a bizonyítványba. Középszinten 80-100 százalék közötti teljesítményre lehet ötöst kapni, emelt szinten már 60 százalékra is.
3. Érdemes emelt szintű képzésre járni azoknak is, akiktől az adott felsőoktatási intézmény nem kér magasabb szintű érettségi vizsgát. A rendszer a nyelvtudáshoz hasonlóan többletpontokkal (5-10 pont) honorálja azt, ha valaki a magasabb szintű követelményeket teljesíti.
