A hõskorszakban a Kabaré, ma Eminem a menõ

Dohár Péter: Az órák alatt tönkreteszünk néhány videokazettát: mindig leállítjuk, visszatekerjük, amíg meg nem értik a szöveget a diákok.

– Egy barátom szerint a nyelvtanulás olyan, mint a színjátszás – kezdi Dohár Péter angoltanár (Dover Nyelviskola), a Kis angol nyelvtan című könyv szerzője. – Mint a színésznek, a diáknak is meg kell tanulnia egy szerepet, amelyet aztán elő kell adnia különböző helyzetekben. A „szövegkönyvet” számunkra is a filmek, a regények jelentik, hiszen a sémákat, az alapkifejezéseket legjobban ezekből lehet kivenni, tanítani. Az emberek kötik a képeket a mondatokhoz, és ha kívülről megtanulnak bizonyos szituációkat, azokat később automatikusan tudják alkalmazni. A hőskorszakban tanítottuk a Rendőrakadémiát, a Kabarét, a Flashdance-t, mostanában a Forrest Gump, a Nyomorultak, Az Operaház Fantomja, a Sztárom a párom a „menő”. Sok tanár kezdi a nyelvtannal, pedig azzal csak utólag érdemes „helyrerakni” a tudásanyagot. Főleg, hogy sok tanulónak fogalma sincs, mit jelent például a melléknévi igenév – még magyarul sem. Mi is beleverjük a diákokba a tudást, de nem azt, hogy „a Present Perfectet akkor használjuk, amikor…”, hanem szituációkat. A minap egy itt élő amerikai barátomtól hallottam, hogy a Present Perfect nem is igeidő, hanem egy attitűd.
Mindez nem azt jelenti, hogy rosszul kell megtanulni a nyelvet, de nem is kell a végtelenségig ragaszkodni merev szabályokhoz. A tanár felelőssége, hogy olyan tananyagot válasszon, amelyik annak az adott csoportnak, egyénnek megfelel. Ezért nem lehet ma már kizárólag egy tankönyvre építeni az anyagot, mert az abban leírtakat sokan érdektelennek, unalmasnak találják. Vétek úgy kezdeni egy órát, hogy „akkor nyissuk ki a könyvet”! Helyette állandóan készülni kell, hozni kell az új ötleteket. Mi sok irodalmi művet, újságcikket olvasunk az órán – vagy éppen politikusok, színészek beszédeit, Eminem rapszövegeit.

Versenyben a nyelvek

Az Európai Unió tagállamaiban általában az angol az első idegen nyelv, és szinte mindig a francia a második. A diákok 91 százaléka tanul angolul, 34 százaléka franciául, 15 százaléka németül és 10 százaléka spanyolul. A legtöbb államban hat nyelv valamelyikét tanulhatják a tanulók első idegen nyelvként. A francia csak Belgium német területén szerepel első idegen nyelvként, míg Luxemburgban a német az első nyelv.

Az angol és a német fej-fej melletti szereplése Magyarországon kívül csak Csehországban és Szlovákiában figyelhető meg. Luxemburgban a német után a francia következik. Az összes többi országban az alapfokú oktatásban kimagaslóan az angol vezeti a listát.

Nálunk – a Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben készült felmérése szerint – a 15-24 év között fiatalok kevesebb mint a fele ismer valamilyen idegen nyelvet. Azok közül, akik már munkába álltak, a 25-38 évesek 8 százaléka, a 30-39 évesek 3,6 százaléka vesz részt nyelvi képzésben.