Aktuális

Nem kell a vizsgaízû tudás

Az Oktatáskutató Intézet néhány éve 508 cég körében végzett felmérést. Eszerint igen magas az olyan cégek aránya (508 cégbõl 141), ahol minden középiskolai végzettséghez kötött munkakörben szükség van nyelvtudásra.





A munkaadók elsősorban azt várják a munkavállalóktól, hogy az angol nyelvű információt megértsék, külföldinek szakmai információt tudjanak adni. Emellett legyenek képesek az angolul hallott, olvasott információt magyarul továbbítani, külföldiekkel telefonbeszélgetést folytatni, üzeneteket közvetíteni. Kevésbé tartják fontosnak, de azért sok helyen elvárják, hogy dolgozóik angol szöveget magyarra fordítsanak, ismertetőket, szaklapokat olvassanak, angol levelet írjanak.

A közoktatásban ugrásszerűen megnőtt a közép- sőt, az általános iskolai nyelvórák száma. Ugyanakkor számos kutatás bizonyítja, hogy az ezekben elsajátított nyelvtudás „vizsgaízű”, és kevéssé hasznosítható. A már említett felmérés megállapítja, hogy a vizsgált cégek mintegy felénél találták megfelelőnek a nyelvtudást. Az is kiderült, hogy a leggyakoribb hiányosságok a középiskolát végzettek körében a hallott szöveg értésénél és a beszédkészségben mutatkoztak.

A szakemberek régóta foglalkoznak azzal, mi lehet a sikertelenség oka. Vajon az oktatás nem megfelelő módszereivel vagy a motiváció elégtelenségével magyarázható a kudarc? Köztudott, hogy komoly gondot okoz a funkcionális analfabéták növekvő száma, és aki az anyanyelvét képtelen megfelelő szinten elsajátítani, annak nyilvánvalóan gondot okoz az idegen nyelvek tanulása is. Az oktatási tárca anyagi és módszertani eszközökkel segíteni próbál abban, hogy a diákok ingyen, iskolai keretek közt elsajátíthassanak egy idegen nyelvet középszinten, egyet pedig alapszinten. Ennek érdekében tavaly elindították a Világ-Nyelv programot – tíz megpályázható alprogrammal, félmilliárd forint anyagi fedezettel. (További információ: www.om.hu)

A tárca nagy hangsúlyt helyez a tanárok módszertani képzésére, ugyanis sok szakember egyöntetű véleménye, hogy a diákok gyenge nyelvi teljesítménye a konzervatív módszerekkel magyarázható. Míg régen a konjugációk és deklinációk magoltatásával kergették a kétségbeesésbe a latint tanuló diákokat, ma a „present perfect” és az „if”-es szerkezetek sulykolása keseríti meg az angolórákat.







Serei Dániel tanuló: Voltak már sikerélményei – a zenekarral, amelyben hegedül, sokat járt külföldön, norvég, finn, holland kortársaival egész jól megérttette magát angoltudásával.
Megkóstolta – nem ízlett

Serei Dánielt fölvették a budapesti Madách Imre Gimnázium német előkészítő tagozatára. Egy évig alkalma lesz szinte csak a német nyelv tanulására fordítani minden energiáját. Dani hat éve kóstolgatja az angol nyelvet, és nem nagyon ízlik neki.
– Eleinte semmi bajunk nem volt egymással, amíg el nem vadítottak tőle a sok nyelvtannal. Százféle igeidőt kellene megtanulni, amiből alig néhányat használnak, nehezen érzem meg a különbséget közöttük. A németről azt mondják, nehezebb a ragozás miatt, mégis, ha egyszer megtanulta az ember, akkor legalább logikusan és mindig ugyanúgy működik. Az angolban a kiejtés is idegesít – egészen másképp kell mondani, mint ahogyan írjuk.
Dani azt mondja, minden idegenkedése dacára nem hagyná abba az angoltanulást, mert az angol a legnagyobb világnyelv, nélküle ma már nem lehet boldogulni. A németet azért tanulná szívesebben, mert sokat járt Németországban és Ausztriában, nagyon megtetszett neki a német mentalitás, udvariasság, kulturáltság. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy egyszer majd odakinn éljen és dolgozzon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top