Nem tudtam, nem figyeltem, nem védekeztem – II. rész

Szegfű Éva

“Bevetted a fogamzásgátlót?”

Timit és édesanyját régóta ismerem. A lány jövőre érettségizik, és már két éve jár a barátjával. Egyszer, amikor fölmentem hozzájuk, csodálkozva hallottam, hogy a mama megkérdezi: “Timike, ugye bevetted a fogamzásgátlót?”.

– Muszáj figyelnem rá! – nevet Timi anyja, Gabi. – A lányom kissé habókos, szerintem éretlen arra, hogy lefeküdjön egy fiúval, de tudomásul kellett vennem, hogy a mai világban már minden sokkal korábban történik, mint az én időmben. Timi még szűz volt, de már eljárogatott randizni, amikor elmentem vele a nőgyógyászomhoz, és felírattam neki a tablettát. Elmesélte, amikor elvesztette a szüzességét, s később panaszolta, hogy neki nem annyira jó a szeretkezés, mint az előjáték. Szerintem ennek az az oka, hogy lelkileg még nem elég érett, és ezt el is mondtam neki. Mivel a tiltás csak dacot szülne benne, elfogadtam, hogy “nagylány” lett, s minden este figyelmeztetem, hogy vegye be a tablettáját. Hiába tudja, ha nem szedi be azonos időben, teherbe eshet, hallott az abortusz esetleges következményeiről is, mégsem képes rá, hogy mindennap, magától, időben bevegye a gyógyszert. Amikor már nem kell neki szólnom ezért, tudni fogom, hogy felnőtt lett. De most még csak gyerek, aki alkalmazkodott ehhez a felgyorsult világhoz – ezért nekem is alkalmazkodnom kellett hozzá.

Szülői düh, önvád

– Általában mi az oka annak, hogy még mindig sok fiatal lány szembesül döbbenten azzal, hogy teherbe esett? – Ezt a kérdést már Szegfű Évának, a IV. kerületi Családvédelmi Szolgálat védőnőjének teszem fel.

– A legfőbb ok az információhiány, a téves ismeretek. Tehát amikor például azt hiszik a lányok, hogy a menstruációt követő napokban nem eshetnek teherbe, illetve sokan közülük lelkileg éretlenek. Nem érzik a súlyát, hogy milyen következményekkel járhat, ha nem védekeznek, úgy gondolják, ők “kivételezettek”, akikkel nem történhet meg, hogy akaratukon kívül teherbe essenek. Van olyan kislány is, aki érezhetően szeretethiánnyal küszködik, és örül, hogy legalább ilyen nehéz helyzetben figyel rá valaki, átöleli, vigasztalja – és legközelebb megint itt köt ki, talán azért, mert tudat alatt ismét erre a figyelemre vágyik – mondja a védőnő.
A terhesség-megszakítás előtt két alkalommal kell megjelennie a páciensnek a családvédelmi szolgálatnál: a kiskorú először egyedül is mehet, s ilyenkor a védőnő felvilágosítja a műtétről és a védekezés lehetőségeiről. Másodszorra már a szülőnek kell elkísérnie, ő írja alá azt is, hogy beleegyezik a műtétbe.

– A szülők általában kétségbeesettek, dühösek, csalódottak, s tele vannak önváddal. A mi szerepünk többek közt az, hogy rávilágítsunk, hogyan tudnak ebben a helyzetben segíteni a gyereküknek: hallgassák meg, biztassák, fogják a kezét még akkor is, amikor kijön a kórházból, segítsenek, hogy mielőbb feldolgozhassa a történteket, s beszéljék át, később hogyan védekezik majd.

Vajon befolyásolhatja-e a védőnő a fiatalkorú lányt a döntésben? Szegfű Éva diplomatikusan válaszol: ők senkit sem beszélnek rá, hogyan döntsön. Fiatalkorúaknál a szülő és a gyermek rendszerint megbeszéli, hogy mit válasszanak, a védőnő pedig információkkal próbálja megkönnyíteni a döntést.

“Inkább a fiú védekezzen!”

Mint tudjuk, a szerelmi együttléthez két ember szükséges, a fentiekből mégis úgy látszik, mintha a védekezés csak a lányok/nők “dolga” lenne. Némi derűlátásra adhat okot, hogy találkoztam olyan fiatal fiúval, aki ezt egészen másként látja:

– A barátaimmal gyakran beszélgetünk arról, hogy mi lesz majd, ha elkezdünk járni egy lánnyal, és ilyenkor a védekezés is szóba kerül – meséli a tizenhat éves gimnazista, Vígh Zoli. – Nem emlékszem arra, hogy otthon lett volna konkrét “felvilágosítás”, de mi, fiúk már az általános iskolában is beszélgettünk ilyesmiről, és valahogy összeállítottuk magunkban a képet. Az a véleményünk, hogy inkább a fiú védekezzen, mint a lány, mert a gyógyszer esetleg ártalmas lehet a lány szervezetére, az óvszer viszont még a fertőzések ellen is védelmet nyújthat.

– Felvilágosult a gyerek? – kérdi később Zoli édesanyja, Beszélgettem erről néhány lánnyal is, és ők hasonlóan gondolkodnak. Hallottam, hogyan végzik az abortuszt, és tudom, hogy nem veszélytelen beavatkozás. Szerintem a védekezés a legfontosabb, és ezt nem szabad áthárítani a lányra. Aztán amikor elmondom neki, hogy a srác szerint nem otthon “világosították fel”, nevetni kezd. – Valóban nem jelöltünk ki olyan alkalmakat, amikor kifejezetten e témában okosítottuk volna. Azonban nálunk semmi sem tabu, a szex éppen olyan téma, mint a számítógépezés vagy a főzés, így a fiam folyamatosan kapta az ismereteket. Bármiről nyíltan beszélünk előtte. Néhány éve vettünk neki óvszert is, hogy ismerkedjen vele, és ha majd egyszer szüksége lesz rá, ne utasítsa vissza a használatát.

Nem csak egy életet veszít el…

– Ha egy tinédzser lány ilyen helyzetbe kerül, mindenképpen segítségre szorul, hiszen hirtelen olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre a személyisége még nem “kész” – mondja Csigó Kata pszichológus. – Nehezíti a helyzetet, hogy a serdülőkor e szakaszára sok morális kérdés jellemző, például hogy mi az élet és a halál – és a teherbe esett lánynak éppen ilyen kérdésben kell döntenie. A legveszélyesebb stratégia – amit gyakran látok –, ha a szülők szinte nem is vesznek tudomást az abortuszról, s a gyereket kímélendő, gyorsan túllépnek rajta. A gyerek így egyrészt nem tudja megfelelően feldolgozni azt, amin átment, másrészt nem azt látja, hogy az ilyen döntésekkel igenis szembe kell néznie. Azt tanácsolom, hogy a szülők beszéljék át többször a lányukkal – lehetőleg a partnerét is bevonva –, hogy mi történt, mit érez a lány, s hogy legközelebb mire kell figyelniük. Nem biztos, hogy a gyerek mindent meg tud beszélni az anyjával, s ilyenkor sokat segíthet a védőnő, aki megértően, objektíven látja a tinédzser helyzetét, és akinek azt is el lehet mondani, ami otthon esetleg “tabu”.

Ha a lány nem tudja feldolgozni az abortuszt, és nem tud megbocsátani magának, depresszió, deviáns viselkedés, önbüntető magatartás is kialakulhat nála. Gyanús jel, ha a szülő azt látja, hogy a lányát láthatóan nem viseli meg a terhesség elvesztése, nem sír, nincs kétségbeesve, hanem túllép az egészen. Ez azért veszélyes, mert előfordulhat, hogy ilyenkor a lány nem meri vállalni az érzelmeit, és azt, hogy veszteség érte. Az abortusz során nemcsak egy életet veszít el egy fiatal lány, hanem esetleg azt is, amit önmagáról gondol. Ilyenkor elhúzódó lelki problémák léphetnek fel nála, amelyek kezelése feltétlenül szakemberre tartozik.