Otthon vagy kórházban

Mivel szegedi vagyok, az érdi szülőház nem volt igazán komoly lehetőség számomra. Persze ahhoz is gyáva voltam, hogy a családi nyomás ellenében a szívem szerint egyedül szüljek otthon. Végül is nem történtek velem nagyobb kellemetlenségek, mint amik a magyar szülészeti gyakorlatból általánosan következnek, csak bennem maradt az érzés, hogy a születés csodáját lehetne ennél sokkal jobban is megélni, megfelelőbb körülményekre vágytam. Úgy éreztem, hogy a kórházban nem segítettek a szülésben, inkább hátráltattak, a legfontosabb az volt, hogy ők (orvos, szülésznő) tudják a legjobban, a lehető leggyorsabban végezni a munkájukat a megszokott rutin szerint.

A párommal tervezünk harmadik, sőt negyedik gyermeket is, ezért is foglalkoztat a téma még mindig ennyire. Nagyon szeretnék békés, nyugodt körülmények között szülni, és úgy érzem, rendben is menne minden, ha lenne egy bábaasszony, aki végigkísérné a szülésemet, és a tapasztalatával biztonságot adna. Teljesen egyedül szülni, azt hiszem, újra gyáva lennék, túl nagy felelősség.
Te hogyan élted meg gyermekeid születését? Bocsánat a bizalmas hangvételért. Zsuzsanna






Kedves Zsuzsa!

Nem érzem bizalmasnak a hangvételt, csupán kedvesnek. Az anyaság, szülés pedig eleve egy olyan téma, ami az anyák között bensőséges hangot teremt. Átélem, amit mondasz, és biztos vagyok benne, hogy sok nő gondolatát fogalmaztad most meg!
Én 13 és 11 évvel ezelőtt szültem, természetesen kórházban. Akkor még szó sem volt az otthonszülés lehetőségéről. Viszont az elmúlt 3-4 évben gyakorta beúszik az az álomkép, hogy a harmadik gyerekemet otthon szülöm meg. (Anyukám negyvenhat évesen szülte az ötödik gyerekét, aki a legnagyobb súlyú, legtovább szopó, szép, értelmes, egészséges fiú lett, úgyhogy előttem a pozitív példa.)

Nem az elkövetkező néhány évben (most töltöttem be a 38-at), hanem kicsit később, még én is nyitva állok a harmadik gyerekre. És ha jön, és nem lesznek komplikációk, egész biztos, 100%, hogy mindent megteszek az otthon szülésért!
Nem olyan régen – márciusban – volt téma a nlcafen az alternatív szülés, és ennek kapcsán én a rádióműsoromban (keddenként van: “Élet és Élet” a Rádio Cafén) is ezt a témát boncolgattam. Vendégem volt Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, pszichológus, aki már közel tizenöt éve tesz lépéseket azért, hogy Magyarországon is legalizálják az otthon-, illetve a születésházban zajló szüléseket. Rajta kívül két dúlát is meghívtam Az ő ténykedésük a szülés körüli segítséget jelenti. Ők azok a nők, (és férfiak, ezesetben szellemesen: mandulák) akik végigkísérik a terhességet, és ott vannak a szülés pillanatában, majd az első hetekben, hogy jelenlétükkel és tudásukkal segítsék, lelkileg és fizikailag támogassák a szülő nőt.

Viszonylag fiatal korom ellenére is bátran mondhatom: kalandos, élményekben gazdag életem volt – van -, de a születésnél – szülésnél – és a halálnál nagyobb, és fontosabb élmény nem létezik. Úgyhogy teljes mértékben igazad van, hogy ennek a csodálatos, és roppant fontos élménynek meg akarod adni a kijáró tiszteletet! A szülés szentség, ráadásul a szülés milyensége meghatározza a kis jövevény útját is. Májusban volt kilenc éve, hogy rendszeresen járok kineziológushoz, és oldatom magam. (Vagyis a múltbeli sérüléseket, stresszeket.) RENGETEG problémám gyökere az anyaméhben töltött stresszes időszakra, és a megszületésemre vezethető vissza. Nagyon komoly indító tőkének tartom, ha egy baba úgy születhet meg, hogy a maximális nyugalom, szeretetet, béke, türelem, odafigyelés és biztonság veszi körül. Amire a kórházi körülmények valóban nem alkalmasak. Úgyhogy ragaszkodj legbelső vágyadhoz, ösztönöd súgta választásodhoz!

Ne hallgass a családodra, ha az előzetes orvosi vizsgálatok alapján komplikációmentes a terhességed, akkor találd meg a megfelelő dúlát, és készülj testedben-lelkedben a nagy pillanatra! Légy bátor, éber, és hallgass az intuicióidra! Senki másra! Csak te tudhatod, mi a te utad, nem vagy már kisgyerek, hogy más mondja meg, mit kell választanod! (Ez kicsit vicces és ellentmondásos, mert most meg én mondom meg, mit “kellene” tenned…) Soha nem lesz igazi önbecsülésed, ha nem tanulsz meg önmagadban bízva magad választani! (És nem csak ebben a kérdésben!) ÖN-BIZALOM. Erre gyúrjál! Vagyis bízni önmagadban! Bizalmat adni önmagadnak! Nagyon fontos!

Csatoltam neked néhány hasznos és ideillő, fontos információt a témával kapcsolatban, amik még márciusban voltak fönn az nlcafen. Még egyszer: sok-sok erőt, önbizalmat, és szentségteli, gyönyörű szülést, szüléseket Neked!
Ölellek: Soma

Az otthonszülés lehetőségei

A dúla

Gyengéd születés – Exkluzív interjú Frédérick Leboyer professzorral

Vízbenszülés Magyarországon – A választás szabadsága

Aktív szülés program