A Nők Lapja szinglije, Paár Petra úgy döntött, kezébe veszi az életét. Elhatározta, első lépésként új munkahelyet keres magának. Lássuk, milyen tapasztalatokat szerzett!
Súlyos gondok
Ha már a szerelmi életem nincs rendben, és úgy tűnik, soha nem is lesz olyan, amilyennek megálmodtam, akkor legalább az állásom legyen megfelelő! De nem tudom, meddig bírom még a felvételi beszélgetéseket, a személyiségi jogaimat sértő általános tesztek kitöltését és az életkorom körül kialakult dilemmákat. Kezdenek az agyamra menni a humánerőforrás-menedzserek és a többnyelvű bemutatkozó beszélgetések. Nem tudom elhinni, hogy egy egyszerű hoszteszmunka megszerzéséhez a következőkre kelljen rátermetten válaszolnom:
Hány éves is ön? Mindez úgy zajlik, hogy a kezében lobogtatja az általam megírt, amerikai típusú önéletrajzomat, amelyen 18-as betűnagysággal tüntettem fel a születési évemet. Úgy hiszem, kevesebbet kell most mondanom, igen, biztosan ezért kérdezi, hogy letagadjam a korom, és akkor enyém az állás.
Huszonnyolc mondom zavartan.
De itt azt írja, hogy hetvenben született és most néz rá először a Curiculum vitae-mre.
Nem fogsz ki rajtam gondolom naivan, és rezzenéstelen arccal azt felelem:
Az el van írva.
Vagy úgy! Jelenleg egyedülálló, de azért szeretne a későbbiekben családot, gyereket?
Oh igen, meg szép házikót és kutyát, cicát, na és őzikéket a kertünkbe válaszolnám szívem szerint, ám ehelyett csak hülyén vigyorgok.
Véleménye szerint mennyire fontos a külső megjelenés? Ön egyébként hízásra hajlamos? folytatja tovább a faggatózást. Ilyen kegyetlenségre azért nem számítottam.
A testsúlyom évek óta jojózik ötven és hetven kiló között, most jó formában vagyok, megálltam ötvenötnél, ezek után az ön szakértelmére bízom, hogy eldöntse, vajon hízásra hajlamos vagyok-e felelem, s hitetlenkedve hallgatom a saját szavaimat.
Öööööö.
Az elérhetőségeimet tudja, kérem, tájékoztasson az elért eredményről. Viszontlátásra!
Hazafelé menet elhatározom, bírom még a benti stresszt egy darabig, és maradok a régi helyemen. Talán mégis jobb lenne, ha először az érzelmi egyensúlyomat billenteném helyre?! Nagyon nehezen nyugszom meg, borzasztóan felzaklattak, talán az a nagy doboz csokis keksz, amelyet karácsony óta őrizgetek, majd megnyugtat. Végül is a mostani munkahelyemen még sosem volt téma a testsúlyom.
Tanácsok a sikeres állásinterjúhoz
* Készülj fel! Gondold végig a lehetséges kérdéseket, és válaszokat, de ne tanulj be előre semmit, és ne füllents!
* Tájékozódj előre a cégről, a munkakörről, így jó benyomást kelthetsz! Forrásként használd az internetet, a sajtót és az ismerőseidet!
* Derítsd ki, mik a vállalati szokások, elvárások (öltözködés, köszönés) azoknak már az állásinterjún felelj meg!
* Visszafogottan sminkelj, öltözz elegánsan, mintha dolgozni mennél! Ne legyél kihívó!
* Érkezz pontosan! Ha semmiképpen sem tudod elkerülni a késést, jelezd előre telefonon!
* Ülj kényelmesen, egyenesen, ne tedd karba a kezed, gesztikulációd legyen visszafogott! A kéztördelést megelőzheted, ha tollat fogsz az interjú alatt.
* Nézz bátran a kérdező szemébe, és mosolyogj! De vigyázz, ne legyen merev a pillantásod! Tilos a flört!
* Készülj fel rá, hogy a beszélgetés egy része idegen nyelven folyik majd!
* A felvételiztető valószínűleg megpróbál felidegesíteni. Mindig maradj nyugodt és magabiztos, de ne légy arrogáns!
* Beszélj érthetően, fogalmazz pontosan! Ne válaszolj semmire nem tudom-mal! Sorolj példákat, gondolkozz hangosan!
* Ne mondj rosszat az előző munkahelyedről, volt kollégáidról! Ha ez elkerülhetetlen, hangsúlyozd, hogyan próbáltad orvosolni a hibákat.
* Légy érdeklődő! Kérdezz a megpályázott munkakörről!
* Célszerű megvárni, hogy a felvételiztető hozza szóba a bérezést. Ha ez nem történik meg, a felvételi eljárás végén kérdezz rá a fizetésre!