Szingli Szalon 4.

Olyan állást szeretnék, ahol csak egyszer magyarázzák el, mit kell csinálni, és aztán békén hagynak. Ezért úgy döntöttem, hogy másik munkahelyet keresek magamnak. Ennek eredményeképpen két hete folyamatosan állásinterjúkra járok.

A Nők Lapja szinglije, Paár Petra úgy döntött, kezébe veszi az életét. Elhatározta, első lépésként új munkahelyet keres magának. Lássuk, milyen tapasztalatokat szerzett!

Súlyos gondok

„Ha már a szerelmi életem nincs rendben, és úgy tűnik, soha nem is lesz olyan, amilyennek megálmodtam, akkor legalább az állásom legyen megfelelő! De nem tudom, meddig bírom még a felvételi beszélgetéseket, a személyiségi jogaimat sértő általános tesztek kitöltését és az életkorom körül kialakult dilemmákat. Kezdenek az agyamra menni a humánerőforrás-menedzserek és a többnyelvű bemutatkozó beszélgetések. Nem tudom elhinni, hogy egy egyszerű hoszteszmunka megszerzéséhez a következőkre kelljen rátermetten válaszolnom:
– Hány éves is ön? – Mindez úgy zajlik, hogy a kezében lobogtatja az általam megírt, amerikai típusú önéletrajzomat, amelyen 18-as betűnagysággal tüntettem fel a születési évemet. Úgy hiszem, kevesebbet kell most mondanom, igen, biztosan ezért kérdezi, hogy letagadjam a korom, és akkor enyém az állás.
– Huszonnyolc – mondom zavartan.
– De itt azt írja, hogy hetvenben született – és most néz rá először a Curiculum vitae-mre.
– Nem fogsz ki rajtam – gondolom naivan, és rezzenéstelen arccal azt felelem:
– Az el van írva.
– Vagy úgy! Jelenleg egyedülálló, de azért szeretne a későbbiekben családot, gyereket?
– Oh igen, meg szép házikót és kutyát, cicát, na és őzikéket a kertünkbe – válaszolnám szívem szerint, ám ehelyett csak hülyén vigyorgok.
– Véleménye szerint mennyire fontos a külső megjelenés? Ön egyébként hízásra hajlamos? – folytatja tovább a faggatózást. Ilyen kegyetlenségre azért nem számítottam.
– A testsúlyom évek óta jojózik ötven és hetven kiló között, most jó formában vagyok, megálltam ötvenötnél, ezek után az ön szakértelmére bízom, hogy eldöntse, vajon hízásra hajlamos vagyok-e – felelem, s hitetlenkedve hallgatom a saját szavaimat.
– Öööööö.
– Az elérhetőségeimet tudja, kérem, tájékoztasson az elért eredményről. Viszontlátásra!
Hazafelé menet elhatározom, bírom még a benti stresszt egy darabig, és maradok a régi helyemen. Talán mégis jobb lenne, ha először az érzelmi egyensúlyomat billenteném helyre?! Nagyon nehezen nyugszom meg, borzasztóan felzaklattak, talán az a nagy doboz csokis keksz, amelyet karácsony óta őrizgetek, majd megnyugtat. Végül is a mostani munkahelyemen még sosem volt téma a testsúlyom.”

Tanácsok a sikeres állásinterjúhoz

* Készülj fel! Gondold végig a lehetséges kérdéseket, és válaszokat, de ne tanulj be előre semmit, és ne füllents!
* Tájékozódj előre a cégről, a munkakörről, így jó benyomást kelthetsz! Forrásként használd az internetet, a sajtót és az ismerőseidet!
* Derítsd ki, mik a vállalati szokások, elvárások (öltözködés, köszönés) azoknak már az állásinterjún felelj meg!
* Visszafogottan sminkelj, öltözz elegánsan, mintha dolgozni mennél! Ne legyél kihívó!
* Érkezz pontosan! Ha semmiképpen sem tudod elkerülni a késést, jelezd előre telefonon!
* Ülj kényelmesen, egyenesen, ne tedd karba a kezed, gesztikulációd legyen visszafogott! A kéztördelést megelőzheted, ha tollat fogsz az interjú alatt.
* Nézz bátran a kérdező szemébe, és mosolyogj! De vigyázz, ne legyen merev a pillantásod! Tilos a flört!
* Készülj fel rá, hogy a beszélgetés egy része idegen nyelven folyik majd!
* A felvételiztető valószínűleg megpróbál felidegesíteni. Mindig maradj nyugodt és magabiztos, de ne légy arrogáns!
* Beszélj érthetően, fogalmazz pontosan! Ne válaszolj semmire „nem tudom”-mal! Sorolj példákat, gondolkozz hangosan!
* Ne mondj rosszat az előző munkahelyedről, volt kollégáidról! Ha ez elkerülhetetlen, hangsúlyozd, hogyan próbáltad orvosolni a hibákat.
* Légy érdeklődő! Kérdezz a megpályázott munkakörről!
* Célszerű megvárni, hogy a felvételiztető hozza szóba a bérezést. Ha ez nem történik meg, a felvételi eljárás végén kérdezz rá a fizetésre!