 |
Ezek ártalmatlanok hangzott a diagnózis néhány feszült másodperc után. Ennek örömére egy utcával arrébb bevetettem magam egy szoláriumba, kilenc percig plusz egy perc ajándék arcbarnítás öregíttettem bőrömet a fénycsövekkel, és a tengerpartra képzeltem magam. Ráadásul last minute áron: Kecskeméten sokkal olcsóbb a szolárium, mint ahová időnként Budapesten megyek.
Szerda, avagy miért jár Szilvi tavaszi cuccokban?
Lazarovits Szilviék végre beköltözhettek az új általuk felújíttatott házukba. Előtte (mivel már eladták a sajátjukat) hónapokig bérelt lakásban éltek férjével, Andrással, és Rézivel, a kutyájukkal. Kicsit aggódtam miattuk, mert Szilvi elmesélte, hogy az ideiglenes otthonnak milyen “kórelőzménye volt: néhányan kiugrottak az ablakon, mások az öngyilkosság kevésbé látványos módját választották. Most viszont elhárult a veszély, Szilvi kivirult a saját kerttől, csak egy gondja van: még nem pakoltak ki mindent, és természetesen a nyári ruhák és a szandálok ott lapulnak a számtalan doboz egyikének alján. Szilvi tehát nem azért jár tavaszi cuccokban, mert fázik, hanem azért, mert még nem fejezte be teljesen a költözést.
Csütörtök: utazásközvetítés
Hovatovább képzett utazásközvetítő lesz belőlem. (De az is lehet, hogy szenvedélybeteg, akit kezelni kell.) Figyelem, ahogy egyre több kollégám megy szabadságra, és annak ellenére, hogy már én is megtettem idén a magam utazását, még mindig szenvedélyesen utazom képzeletben. Így egy nap alatt bejárhatom egész Európát (csak a kézirataim készülnek lassabban…). Ehhez az internetet is használom, s ma már többnyire fejből mondom a különböző irodák last minute árait, de még az osztrák irodák akciós ajánlatait is. Amikor Mihalicz Csilla előállt a kérdéssel: van-e megfizethető tengerparti út, komplett listát állítottam elő számára, részletezve a pesti és a bécsi indulásokat. A családomat is ezzel sokkolom. Anyu már csak legyint, ha felhívom egy hihetetlen ajánlattal hová menjenek apuval , de a kedvesem szintén a tűréshatáron egyensúlyoz, amikor bombázni kezdem a last minute kínálattal. Ma este például ekként fogadtam:
El sem hiszed, mit találtam! Cancunba százötvenhét euró egy retúr repülőjegy!
Egy egész paksamétát hordoztam utána, telis-tele akciós utazási ajánlatokkal. Amikor óvatlanul leraktam a pakkot az asztalra, fogta, és megkérdezte:
Ez ugye szemét? Kidobom, jó?
Ez a magántulajdonom! kaptam ki kezéből az irományt. De ötleteket adhatok belőle az ismerőseinknek. Például Rékáék mehetnének Krétára, Paliék Mallorcára, ahol jókat koktélozhatnának Marcsival.
Te pályát tévesztettél nézett rám szomorúan.
Legalább másnak hadd segítsek a last minute ajánlataimmal gondoltam. De sajnos, senki sem kíváncsi a kutatásaim eredményére. Talán mégis inkább a cikkeimet kellene írnom, ahelyett, hogy kéretlenül megtervezem a körülöttem élők nyaralását.
Péntek és a sziesztázó takcsi néni
Ó, miért nem öntisztuló ez a lakás? Miért veszteget el az ember hetente négy órát az életéből azzal, hogy kitakarít? Ráadásul a kedvesem is mindent megtesz, hogy “felhúzzon a takarítással. Példának okáért, minden csütörtökön üzen velem a “takarítónőnek (aki, ugye, én vagyok): “Mondd meg neki, hogy vasalnivaló is van!, vagy: “Kérdezd meg, mikor mos már függönyt?
Ma, amikor a párom kora reggel elment, végiggondoltam a takarítás fázisait, és ez annyira megviselt, hogy ledőltem a nappaliban. Amikor csöngött a telefon, és a kedvesem megkérdezte: “Ott van már a takcsi néni?, azt hörögtem a kagylóba: “Igen, és le is feküdt aludni, mert fáradt!. Aztán jót kacarásztunk. Ám végérvényesen eljött az idő, hogy nekikezdjek. Már elővettem a porszívót, és most itt nézegetem. Be kéne kapcsolni…
