 |
Sarolta korábban modellként dolgozott, a tévéből is sokan emlékezhetnek a babaarcú képernyős lányra. Ilyen adottságokkal én már azt is erősen meggondoltam volna, hogy beszálljak-e egy vadidegen, ám lányokat futtató férfi kocsijába. Azt az ötletet pedig végképp elhessegettem volna magamtól, hogy repülőre szálljak, majd egy olasz nagyvárosban bekopogtassak egy ismeretlen lakás ajtaján, ahol napi tíz-tizenöt menetre szerződött lányok várják, hogy csengjen a telefon. Saci elmondta, hogy az indulás előtti éjszaka ő sem sokat aludt, de a félelmét legyőzte a kíváncsiság. Egyszerűen tudni akarta, hogy megy ez, mi késztet több ezer átlagosnál jobb külsejű, és gyakran sokkal rendezettebb szociális helyzetű fiatal lányt arra, hogy néhány nap alatt másfél-kétszáz férfi érintését elviselve jussanak nagyobb összegű készpénzhez. Inkább bele sem gondolt, milyen következményekkel járhat egy olyan világba kirándulni, ahol a játékszabályok sokkal keményebbek, mint bármi, amit eddig megtapasztalt. Az is csak utólag derült ki, hogy az olasz rendőrség razziája esetén nem feltétlenül nyújt védelmet egy magyar újságíró-igazolvány. Ennek ellenére újra belevágna, mert úgy érzi, olyasmit tudott meg, amiről tudósítani akar. Megkérdeztem, vajon egyéb helyzetekben is ilyen vakmerően viselkedik-e, amire hevesen tiltakozott. Nem tartja magát adrenalinfüggőnek, sosem ugrana ejtőernyővel, kicsit tart a repüléstől, nincs az a dzsungeltúra, amelyen önként részt venne, mert inkább kerüli a kígyókat, szúnyogokat és egyéb vadállatokat. Alapvetően ugyanis nem bátor ember. Csak ha cikket ír.
A száguldás szerelmese
Átlagos életet élek, a nyomdaiparban dolgozom, és idővel kezdtem érezni, hogy jó lenne felpörgetni valamivel az adrenalinszintemet meséli Keresztes Gyula. Gondolkoztam, mi lenne számomra a nagy kaland, és rájöttem: a száguldás hiányzik! Persze, nem a közutakon akartam átlépni a hangsebességet, hanem versenyeken, ezért feladtam egy hirdetést egy ralis honlapon navigátornak jelentkeztem. Azért navigátornak és nem sofőrnek, mert aki vezet, annak vagy egy jó kocsija, vagy egy jó szponzora, vagy sok pénze van
Pár nap múlva felhívott Sindely Gábor autószerelő, akinek a ralizás a hobbija. Kipróbáltuk egymást nem lettem rosszul, pedig elég húzós terepen vizsgáztatott , és azóta együtt versenyzünk. Egy-egy verseny nagyon jó buli: egyrészt rendkívül izgalmas falni a kilométereket, jól teljesíteni a pályán, másrészt remek társaság jön össze ilyen alkalmakkor. Mivel a hétköznapjaimban normális életet élek, nagyon kikapcsol és feldob, hogy a ralisok csapatához tartozhatom. Ha ez nem lenne, keresnék valami más, hasonlóan pörgős kihívást.
