Ki az a jó nő mellette? gondolom, majd elégedetten elmosolyodom, csajozik a fiam Aztán tovább meresztgetem a szemem, és a következő percben villámként hasít belém a felismerés: úristen, Marci nem csajozik, a mellette álló nő Fanni, a saját lányom! Én, az apja, aki naponta látom, sem ismertem meg! Mert egy kis nő állt a fiam mellett, nem egy gyerek!
Félsz attól az időszaktól, amikor majd mások is észreveszik, hogy Fanni már nem gyerek?
Szorongok Egy kicsit. De bizakodom! Ő Oroszlán jegyű, erős, önálló, öntörvényű Ráadásul megvan benne az a fanyar, távolságtartó irónia, amit roppantul kedvelek, sajátomnak érzek Fanni a konfliktusok fölé tud emelkedni, hagyja, hogy mindenki mondja a magáét Ráadásul a mai, fél-gyerek állapotában amikor a barátnők, a számítógép, Harry Potter meg a kosárlabdázás tölti be az életét nagyon jóban van velünk. Például egy állandó esti rituálénk szerint: először bemegy hozzá az anyja, utána én. Beviszek egy pohár vizet, kinyitom az ablakát. A búcsúpuszi előtt mindig váltunk néhány bizalmas szót a szoba sötétjében. És nagyon bízom abban, hogy három-négy év múlva is bevihetem majd az éjszakai vizet, és akkor is lesz időnk, kedvünk bizalmas mondatokra. Ha ez megmarad, nem lehet baj
A szülő-gyerek kapcsolat a leválás folyamatáról szól magyarázza a pszichiáter. A kisgyerek azt kéri, szoríts magadhoz, a kamasz és a fiatal felnőtt pedig azt igényli, engedj el! Az apa-lány kapcsolatot (leválást) az teszi sokak számára különösen nehézzé, hogy az úgynevezett ödipális időszakban a lányok kicsit szerelmesek az édesapjukba. Arra a korszakra gondolok, amikor a négy-ötéves kislányok kijelentik, hogy az apukájukhoz mennek majd feleségül, amikor ő a legokosabb, legerősebb, legszebb. Az apák többsége sütkérezik a gyerek szeretetében, sokan azt hiszik, örökké így lesz Pedig az iskolakezdés után általában csökken a papaimádat, és szép lassan fontosabb lesz a kortárs Pistike véleménye, mint az apáé. Kiskamasz korban amikor a lányok többségére a plátói rajongás jellemző , az imádott énekes vagy filmsztár általában hasonlít még a papára, de az első szerelmük már ritkán. Többnyire azok az apák ússzák meg sérülésmentesen e folyamatot, akik tudják, hogy mindez törvényszerű, és képesek arra, hogy a lányukra (az ő boldogulására) összpontosítsanak, és ne önmagukra.