Az ember néha elgondolkodik azon, hol vannak a névadás határai. Aztán megkérdezi: egyáltalán kellenek, hogy legyenek?
A különleges nevek keresése nem új divathullám állítja dr. Hajdú Mihály, az ELTE Nyelvtörténeti Tanszékének professzora. Emlékszem egy plébános ismerősöm panaszára, aki a hetvenes évek elején felháborodottan mesélte, hogy az ifjú pár Amónak akarta hívni gyermekét, az akkor még újdonságnak számító szappan mintájára.
Sokan irigylik az Egyesült Államokban honos névadási szabadságot, de még többen tartják inkább őrült szabadosságnak, hogy ott bármilyen és bármennyi szó adható keresztnévként. Élnek ezért arrafelé olyan emberek, akiknek utóneve egy teljes vers, vagy éppen csak egy betű, de olyan is akad, akinek a keresztneve Központi Kórházellátó Raktár 13 mert anyja szülés után ezt a feliratot látta meg először, és jobb nem jutott az eszébe.
A másik véglet Magyarország, ahol a világ legszigorúbb szabályozása köti gúzsba a szülői kreativitást. Nálunk csakis két utónév adható a gyermeknek (gondot is okoz ez például a kínai vagy vietnami származásúaknak, akik szótagonként különírják a keresztneveiket), ráadásul kizárólag a meglévő listából lehet válogatni, amely néha hibás
a Bonaventúra név például sokáig a lánynevek között szerepelt, mert a betűre végződik.
Az összeállítók egyszerűen figyelmen kívül hagyták, hogy ez a mediterrán országokban évszázadok óta népszerű férfinév. A Jácintot a lista készítői eredetileg szintén a lánynevek közé sorolták, nem törődve a már megszületett Jácint nevű fiúk létével. Nagy örömére volt ez Juhász Jácint színésznek, aki ennek köszönhetően megúszta a katonaságot.
Égtájak, asztalhoz!
Az egyedi nevek keresése tehát nem új jelenség, ma mégis soha nem látott méreteket ölt. Lassan már kuriózumnak számít, ha egy babát Józsefnek vagy Erzsébetnek hívnak a szülei, és már nem húzzuk föl furcsállva a szemöldökünket, ha ismerősünk Borsának akarja elnevezni a fiát.
A Magyar Tudományos Akadémiához érkező kérvények is azt bizonyítják, hogy a szülők sokat gondolkodnak születendő gyermekük nevén.
Bár néha úgy érezzük, mintha poénra vennék
a névadást, nem törődve azzal, hogy az újszülöttnek jó esetben 80 évig kell majd magyaráznia, miért is kapta nevét. A kérvényezők között van, aki Talánnak akarta hívni fiát, saját világnézeti válságára hivatkozva. De olyan is akadt, aki Észak nevű gyereket szeretett volna. Indoklásában csak azt tudta felhozni, hogy négy gyermeket tervez, és olyan jó lesz, amikor ebéd előtt azt kiabálja: égtájak, asztalhoz!
Másokat a divat vezérel, de hiába. Ma még elutasítják, ha valaki angol helyesírással akarja bejegyeztetni a Jennifer nevet, a magyarban engedélyezett Dzsennifer helyett, pedig ez utóbbi sokkal furcsább a magyar szem számára is, mint az angol változat (Így lett Jamie-ből is Dzsémi).
A helyesírási kérdés azonban könnyen megkerülhető, ha az anya a kórházban hivatalosan nyilatkozik arról, hogy ő maga, vagy a férje külföldi származású, hiszen ezt senki nem ellenőrzi. Így
lehet a Kírából Kyra, Zsófiából Sophie, ha az anya azt állítja, hogy rutén vagy örmény származású, hiszen ezt semmiféle papírral nem lehet és nem is kell igazolni.
Nemsokára azonban ez a kiskapu is megszűnik, mert néhányan szemet szúróan éltek vissza vele. Az ugyanis már a hivatalnokoknak is feltűnt,
amikor egy kaszinózni igencsak szerető férfiember a lányát Rulettának, fiát Zsetonnak nevezte el. Azzal indokolta, hogy ezek régi roma nevek, és mivel ez egy bejegyzett nemzetiség Magyarországon, az anyakönyvvezető nem vétózhatta meg
a szülők döntését. Erre azonban már nem sokáig van lehetőség. Már készül egy olyan lista, amely felsorolja a Magyarországon bejegyzett 12 nemzetiség összes keresztnevét.
Persze ha az egyik szülő Afrikából vagy Dél-
Amerikából jött, nekik nem kötelező semmilyen lista ajánlását követni. Így lehetett jó barátnőm kislánya Xiomara, mivel férje perui származású,
és ott ez gyakori név. Második lányát nagyszülői nyomásra már ő is hagyományosabb névvel ajándékozta meg: Valentína lett. Nem tudhatta, hogy pár hónappal a névadás után elindul a tévében
az édes dundi Valentínáról szóló sorozat, és
a játszótér hirtelen megtelik Valentínákkal.
A név ára
Mit tehet, aki nem nemzetiségi, nem is akarja ezt füllenteni, mégis valami olyan nevet szeretne adni gyermekének, amely nem szerepel a hivatalos LadóBíró féle utónévkönyv közel háromezer neve között? Nekik marad a kérvényezés. A különleges névadás szándékát az anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni, majd ő hivatalból továbbítja
a nevet az MTA Nyelvtudományi Intézetébe, ahol néhány hét alatt eldöntik, beleillik-e a kívánt név a magyar nyelv hangzásába, szokásrendszerébe. Ha nem, akkor a szülő fellebbezhet ugyan
a bíróságon, ám ez akár évekig is eltarthat. Ezt pedig csak kevesen vállalják, hiszen ameddig nincs neve a gyereknek, nem kaphat anyakönyvi kivonatot, TAJ-kártyát, útlevelet. Ennek hiányában
pedig az anya nem kapja meg az anyasági segélyt, a gyest és a családi pótlékot. Hacsak nem elégednek meg a szülők egy ideiglenes névvel, amelyre addig minden iratot kiállíthat a hivatal.
Kevesen tudják, de egyéves korig szabadon kérvényezhetik a szülők a gyermek nevének megváltoztatását. Már ekkor kiderülhet ugyanis, hogy
a Brünhildának vagy Kleopátrának nevezett kislány törékeny szőkeség, vagy Bátor valójában
érzékeny lelkű, sírós kisfiú. Ha pedig a gyermek lesz elégedetlen akár régies hangzású, akár túlságosan modern nevével, 14 éves koráig egyetlen alkalommal a szülő kérhet neki új utónevet.
Megtörténik azonban az is, hogy az új név elnyeri a szigorú hivatal tetszését is: a Bodza, Pipacs, Málna, Sirály és más már létező magyar szavak esetében általában engedélyezik a névadást.
Legutóbb a Csikó nevet fogadtuk el meséli dr. Hajdú Mihály. Talán szokatlannak hangzik első hallásra, de ez ősi, magyar név, amelyet gyakran olvashatunk középkori oklevelekben.
Persze az, hogy a középkorban már létezett
a név, még nem jelenti azt, hogy bejegyeztethető Magyarországon is. Ön mit szólna, ha találkozna Júdással? Vagy Jézussal? Pedig a középkorban mindkettő gyakori magyar keresztnév volt, és
a Jesus név Spanyolországban ma is gyakori és kedvelt. Magyarországon mégsem biztos, hogy engedélyt kapnának rá a kérvényezők.
Nincsenek könnyű helyzetben azok sem, akik
kifejezetten régi magyar nevet keresnek gyermeküknek. Mert hát mi számít magyarnak? Sokan
hiszik, hogy nincs ősibb név, mint a László vagy
a Mária. Pedig az előbbi szláv eredetű, az utóbbi héber. Akkor hát ki lehet magyarabb, mint Attila, Isten ostora? Ez sem egyszerű kérdés, mert az attila eredetileg nem is név volt, csak amolyan megszólításféle. Annyit jelenthetett, hogy atyácska épp úgy atyuskázták tehát a magyarok vezérét, mint ahogyan az orosz cárokat. A magyarok legendás vezérének igazi nevét nem is ismerjük. Lányok esetében egyre többen választják az ősmagyarnak hitt Villő vagy Kincső nevet. Nos, a Villő szláv szó, amelyből 1925-ben Kodály Zoltán alkotott nevet. A Kincső meg éppenséggel kínai eredetű, és az égvilágon semmi köze nincs a magyar kincs szavunkhoz.
Ősitől technóig
Aki igazi magyar nevet keres, jobban jár, ha
ragaszkodik a hét vezér nevéhez, mert úgy nem nyúlhat mellé, de majdnem ilyen régi még
Szabolcs, Tibor, Andor nevünk. Lánynevek tekintetében még nagyobb a választék: Enikő, Jolán, Sarolta, Édua mellett rengeteg olyan szavunk van, amely őrzi közszói jelentését. Ezek többsége szintén ősi magyar eredetre tekinthet vissza: Álmos, Sudár, Apród, Pintyőke, Sugárka, Szépe.
Persze a hivatal nem formálhatja a közízlést, csak akkor utasíthat el keresztneveket, ha azok nincsenek benne a hivatalos névsorban. Így egy kislány néhány éve ugyan megmenekült attól, hogy
Kazetta legyen a keresztneve, hiszen a szüleit csak a jó hangzású Polimer vezetéknév vezérelte ebben. De még ma is sok a Végh Béla, mert a szülők a családi hagyományt követik, és nem érzik, hogy összeolvasva milyen komikus mellékjelentése van a névnek. Sokaknak pedig
kifejezetten tetszik Kasza Blanka, Cserép Virág, Arany Pálma, Nemoda Buda, Sirály Farkas vagy Plugor Magor neve.
Éppen emiatt én a minél nagyobb szabadság híve vagyok vallja dr. Hajdú Mihály. Nem lehet gúzsba kötni az embereket, és a szigorú tiltás helyett okosabb volna meghallgatni a szülőket.
A ma már megszokott Lili, László, József egykor szintén idegen és furcsa hangzású nevek voltak. Vagy ott a Béla név, amelyet számos királyunk
is viselt, és amely mégis teljesen eltűnt a 19. századig. Csak akkor lett ismét elfogadott, amikor
Széchenyi így nevezte el a fiát.
Irodalom:
Dr. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan, Osiris, 4580 Ft Hatalmas összefoglalás az egész világon leggyakrabban adott keresztnevekről, vezetéknevek történetéről, a névadási szokásokról
Ladó JánosBíró Ágnes: Magyar utónevek Vincze
Kiadó a hivatalos lista a nevek magyarázatával
http://www.origo.hu/utonevtar/index.html névnapok részletes magyarázattal, keresőprogrammal
http://szakember.hu/petika a neten fellelhető
legnagyobb névgyűjtemény
Nomen est omen?
A gyerekek évezredek óta adnak nevet a babáiknak, így készülve a szülői szerepre. Az a nagy különbség, hogy míg felnőttként olyan nevet választunk az újszülöttnek, amely számunkra mindig pozitív csengésű, a gyerekek néha negatív indulataikat is belevetítik
a babázásba állítja Mészáros Orsolya babanévkutató. Jánoska baba például a szomszédban lakó verekedős kisfiúról kapta a nevét. Ezen a játékszeren bosszút lehetett állni mindazokért a sérelmekért, amiket a baba
tulajdonosa a valóságban kénytelen volt elszenvedni.
Egy rossz alvó kislány pedig gyakran eldugta Tente nevű babáját, remélve, hogy talán így a gyűlölt lefekvés idejét is kitolhatja. Természetesen a mesék, sorozatok és más filmek erősen hatnak a gyerekekre. A régen oly gyakori neveket, mint a Marika, Zsuzsi, Kati már csak a rongybabáiknak adják a gyerekek.
Az igazán szép és előkelő külsejű babák inkább idegen hangzású neveket kapnak, mint a Jessica, Sophie, Sally, Esmeralda. A babaneveket szerencsére nem korlátozza semmilyen hivatal, így nyugodtan lehet a fehér ruhás baba Hóangyal, a szőke hajú Aranyka, a pólyás baba pedig Gallérka, mutatva a gyermeki kreativitás határtalan erejét.
Sztárbabák
Ritka, hogy valaki gyermekét Dagobertnek hívja hétköznap még Jáksó László sem tesz ilyet. Mivel ez kisfiának csak második neve lett, otthon ők is inkább Bencének szólítják a gyereket. Magyarországon, ha valaki különleges névre kereszteli gyermekét, annak mindig megvan az oka. Kautzky Armand kisfia az apukája nevét kapta. Földes Judit pedig azért választotta
a Maximillian nevet kisfiának, mert ez a német származású apuka hazájában is elfogadott.
Hírességeink fantáziája fiúnevek tekintetében nemigen szárnyal. Ezért lett Farkasházy Réka, Xantus Barbara és Vujity Tvrtko fia egyaránt Benjámin. Márknak pedig nemcsak Bombera Kriszta fiát hívják, hanem Pápai Erikáét is. Ábel nevet választott Jaksity Kata, de Benkő Nóra egyik ikerfia is ezt kapta, a másik a Marcellt. Egerszegi Krisztina két fia Bálint és Barnabás kislánya azonban az ősi magyar Zille névre hallgat. Szekeres Nóra kislánya Noa, Zoltán Erikáé Zoé. Csapó Virág a Mira nevet adta gyermekének, Szekeres Adrienn pedig a Csillag Jázmin mellett döntött. Régen a nemesi családok választottak különleges neveket, de a mai herceg-kisasszonyok nem különcködnek. A Habsburg házaspár kislányait Ildikónak és Zsófiának hívják, kisfiuknak pedig a Károly Konstantin nevet adták.
