Hozzánk nyáron érkezett meg a gólya

Anett és Szilvi: Az olasz fiúk nagyon merészek, igazi macsók, de amellett hihetetlenül udvariasak és romantikusak.

– Évek óta terveztük már ezt a nyaralást – meséli a főiskolás Anett. – Amikor aztán a szüleink megajándékoztak vele, el sem tudtuk hinni, hogy végre valóra válik az álmunk: útnak indul egy csapat lány – évek óta a legjobb barátnők –, és meghódítja Olaszországot. Tizennyolc évesek voltunk, merészek, kalandvágyók, és sokan közülünk még sohasem jártak a tengernél. Igazából csak akkor tudatosult bennünk, hogy mi történik velünk, amikor már a buszon ültünk. Riccionéban aztán ájultan csodáltuk azt a különleges világot, amelybe belecsöppentünk. Az a hamisítatlan, filmbe illő olasz hangulat azonnal magával ragadott minket. Alighogy lepakoltunk a szálláson – amely egy nagy apartman volt, csupa fiatallal –, máris belevetettük magunkat a nyaralás örömeibe. A nappalok az azúrkék tenger, a forró homok és a nyüzsgő városok bűvöletében teltek, az éjszakák pedig hajnalig tartó, felejthetetlen bulikkal.
– A legizgalmasabb napunk az volt – folytatja a barátnője, Szilvi –, amikor buszos kirándulásra indultunk egy közeli városba. Először is, tévedésből rossz buszra szálltunk, de erre csak akkor jöttünk rá, amikor Riccionétól már jó távol, kertek és mezők között haladtunk. Megkértük a sofőrt, hogy tegyen le minket, és a következő pillanatban már ott álltunk az úton, az Isten háta mögött, még egy megállót sem láttunk sehol. Az első arra járó buszt lestoppoltuk, így visszajutottunk a városunkba. Útközben jöttünk rá, hogy egyébként a kirándulás programjára szóló jegyek sem voltak nálunk. Vásárolgattunk egy kicsit, majd a csapat fáradtabb fele – köztük mi is – visszament a szállásra. Viszont nagyokosan, az ajtó előtt vettük csak észre, hogy nincs nálunk a kulcs, és nem tudunk bemenni. Átkopogtunk a szomszéd olasz srácokhoz, és mivel kedvesen felajánlották a szobájukat, náluk vártuk meg, míg hazaérnek a többiek. Nagyon jó fejek voltak, igazi vidám, közvetlen társaság, később több közös programot is szerveztünk velük. Ez a nyaralás tényleg olyan volt, amilyenről minden tizenéves lány álmodik: szabadság, napfény, tenger, helyes srácok, áttáncolt éjszakák…

Burda Judit: Peti nagyon jól érezhette magát a pocakomban is, mivel majdnem két héttel később érkezett, mint vártuk. Azóta róla szól a nyár.

„Hozzánk nyáron érkezett meg a gólya”

– Biztos, hogy ez a nyár örökké emlékezetes marad számomra – kezdi Burda Judit eladó –, hiszen június 7-én született meg az első gyermekem. Egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozott az életem: megtörtént velem az a csoda, amiről a legtöbb nő álmodozik, amire vágyakozik, és amitől talán kicsit tart is. Számomra abszolút természetes volt a babavárás, a szülés, és az is, hogy most már eggyel többet vagyunk. Jól időzített gyermek volt, úgy szerettem volna, hogy ha az esküvő, a lakásvásárlás, a biztos háttér megteremtése után érkezik. Kivirultam a terhesség alatt, nem aggodalmaskodtam, meg sem fordult a fejemben, hogy Petivel bármi baj történhetne. A kezdetektől tudtam, hogy fiú lesz. Nem az ultrahang miatt, egyszerűen képtelen voltam lányként gondolni rá, ezért női neveket szinte nem is választottunk a férjemmel. Amióta megszületett, huszonnégy órában babázom – a sógornőm szerint olyan „jól megy”, mintha mindig ezt csináltam volna. Ez a nyár az ismerkedésé: figyeljük egymást a kisfiunkkal. Most már tudom, mikor miért sír, hogy lehet megnevettetni, mikor muszáj elmondani neki még egy mondókát, és már ő is kommunikál velünk. Persze, vannak nehéz pillanatok, nem könnyű a háztartást is rendben tartani, a babára is figyelni, és a férjemet sem szabadna elhanyagolni. Szerencsére ő sokat segít otthon a munkája mellett is – mos, mosogat, vasal, pelenkázik, ha kell. Peti pedig szépen növekszik: még csak anyatejet eszik, de azt nagy étvággyal. Olyan jó nézni, ahogy nő bele a kis ruhákba, ahogy ránk mosolyog – most ő a legfontosabb számunkra, de azért már a testvérét is tervezgetjük.