nlc.hu
Aktuális
A leszakadt szoknya – II. rész

A leszakadt szoknya – II. rész

Kedd
Értekezlet – lépésmérővel

A lépésmérő igazán remekül működik. Tizenhat lépésre huszonnyolcat számol. De azt írja a használati utasítás, hogy nem lesz korrekt az eredmény, ha nem normálisan, vagy túl kicsiket lépek. Mivel nem lépek kicsiket, valószínűleg nem normális a járásom. Odaadom a mérőt Balázsnak, akinek a szerkesztőségi értekezleten – amit, hogy-hogy nem, ülve töltött – hétszázhuszonöt lépést számol a szerkentyű. Talán az a baj, hogy Balázs túl izgága, nem bír mozdulatlanul ülni. Mónika viszont felvillanyozódik a lépésszámláló láttán, így a ketyere gazdát cserél.

Mónika megígéri, hogy a legközelebbi hastáncórán viselni fogja, azután majd beszámol az eredményről.
Lazarovits Szilvi nyakig beletemetkezett a Nők Lapja Konyha őszi számának végső munkálataiba. Így az értekezlet is rövidebb. András (Münz) elmeséli, hogy annak idején, amikor a Ludas Matyinál dolgozott, állva tartották az értekezleteket, mert így garantáltan nem nyúltak hosszúra. A munkatársak ilyenkor egyenként szavaztak a hét legjobb írására és karikatúrájára, és a győztesnek Árkus főszerkesztő zsebből kifizette a lap árát (három forintot). Nálunk is van lapértékelés, általában Gabi tartja, és nemcsak a lapszám csúcsteljesítményeit szokta kiemelni. Eleinte eléggé féltem ezektől az értékelésektől, de lassan oldódni kezdett a görcs, és ma már megszoktam, hogy rendszeresen visszajelzéseket kapunk a munkánkról.

Kedd délután

A varrodában dolgozó csajok dermedten nézik a szoknyámat, majd röhögni kezdenek.
– Letépték rólam! – mondom lesütött szemmel. Most vihogjatok, gondolom. Egyikük szemében irigység villan, másikuk kíváncsian méregeti a szoknyát, aztán engem. Legalább nem egyértelmű lúzerként hagyom el a varrodát.

Péntek
Csapatépítés a Ligetben

– Te, ez a szerencsétlen Balázs kísérleti nyúl nálatok? – telefonál anyám. – Volt már AIDS-szűrésen, allergiateszten, Pi-vizet is itattatok vele, aztán még fel is kellett ülnie a hullámvasútra?
Ekkor két dologra jövök rá. Egyrészt: anyu most olvasta el a Nők Lapja összes nyári számát, ezért vonogatta a vállát, amikor egy-egy cikkemről kérdeztem, másrészt Balázs képes volt nélkülem kimenni a Vidámparkba. Pedig rajta kívül senki nem jönne el velem. A kedvesem irtózik mindentől, ami imbolyog, még egy ház tizedik emeletéről sem mer kihajolni, a barátnőim pedig röhögnének, ha szóba kerülne – de miért is kerülne?? – a hullámvasutazás.

– Te nélkülem mentél el a Vidámparkba!? – vonom kérdőre Balázst később. Mentegetőzik, aztán felajánlja, hogy újra eljön velem. Közben összefutunk Hajnival, aki elzárkózik a vidámparki élmények elől, de vele van a barátja is, aki viszont örömmel csatlakozik hozzánk. Így hármasban indulunk csapatépíteni a Városligetbe.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top