Csapdák az interneten

dr. Szabó Máté

Sasa fedőnevű olvasónk például ezt írta nekünk (természetesen e-mailen): „Az egyik ismerősöm cégénél az összes dolgozó két munkatárs bimbózó szerelmi kapcsolatán izgult és röhögött, mivel valaki tudta, hogy lehet belemászni a céges levelezésbe, és amikor erre ráakadt, függővé vált. Persze a többieknek is megmutatta, min szórakozik olyan jól.”

– Minden levelező tudja, hogy a céges e-mailjeit, ha nagyon akarja, mondjuk, a rendszergazda meg tudja nézni – adja a problémára a nem éppen megnyugtató választ dr. Szabó Máté adatvédelmi szakértő, az Eötvös Károly Intézet munkatársa. – Természetesen a rendszergazdának is tudnia kell, hogy nem szabad ezeket nézegetnie, főleg nem szabad például a főnöknek kiadnia, hiszen neki sincs joga a levelezésünket követni. Ám a munkáltató, mivel fizet, munkaidőben munkát vár el a dolgozójától, és ellenőrizheti, mit csinál az alkalmazottja munkaidőben – de nem jogellenesen és nem titkosan!

Ez a mi olvasatunkban azt jelenti, hogy a munkavállalók elektronikus leveleit nem olvashatják el a munkáltatók, s még ha – jogellenesen – meg is tennék, semmiképpen sem használhatják fel a levelezést! Ha már a számítógépnél tartunk: ki gondolná, hogy „kémlelhetik” internetes szokásainkat, és azok alapján még képet is kialakíthatnak rólunk, például hogy milyen információk érdekelnek minket leginkább? Dr. Szabó Máté azt mondja, ha egyszer valahol azonosítjuk magunkat, akkor utána maga a böngészés is sok mindent elárulhat rólunk. Léteznek úgynevezett „webpoloskák”, amelyek célja, hogy egy kis „lyukon” át figyeljék az internetezőket. Rengeteg oldalon fenn vannak ezek a „poloskák”, és figyelik, hogy hova kattintunk, s bizonyos cégeknek továbbítják az információkat, amelyek felhasználhatják ezeket – például marketingcélra. Így előfordulhat például, hogy ha gyakran szörfözünk utazási oldalakon, akkor egyre több nem várt akciós utazási ajánlatról kapunk e-mailt.