nlc.hu
Aktuális
Olyan akarok lenni, mint õ! – II. rész

Olyan akarok lenni, mint õ! – II. rész

Értékek vidéken

Szeptember elején, a tanévkezdés apropóján többek között arról is olvashattak lapunkban, hogy egy budapesti tanárnő elhűlve szembesült azzal, amikor egy jó képességű diákja kijelentette, ő bizony valóságshow-szereplő szeretne lenni, akkor ugyanis nem kell dolgoznia, viszont gyorsan gazdag lehet. Kíváncsiak voltunk, hogy az álhősök vajon minden gyermeket meghódítottak-e már, ezért megkértük egy Pest melletti falucska tanárnőjét, Komáromi Lászlónét, kérdezze meg tanítványait, ki az ő példaképük.

– Úgy látom, nálunk jobb a helyzet – kezdi –, a védett kisközösségekben még úgy, ahogy „tartják magukat” a hagyományos értékek. Házi felmérésünkből kiderült – ötödikeseket, hatodikosokat és hetedikeseket kérdeztünk meg –, hogy a gyerekek elsősorban a szüleiket tartják példaképüknek. „Anyukám, aki segít a kicsiknek a mozgássérült-suliban”, „Apukám a legrendesebb ember, akit ismerek, és ha majd eljön az ideje, olyan anya szeretnék lenni, amilyen apa ő”. Az alsósoknál felzárkózik melléjük az adott tanító néni, akinek legfontosabb tulajdonsága a „szépsége”. A nagyobbaknál persze már a belső értékek jobban számítanak, ők, amikor egy tanárt neveztek meg, fontosabbnak tartották a szakértelmét, a felkészültségét. Sokan említették egyik osztálytársukat, például „mert egy palotában lakik, ennek ellenére szerény és aranyos”. Aztán jött a Nox együttes, a rapper Eminem, az énekes-színésznő Jennifer Lopez, de feltűnt a listán a színész Görög László, a focista Roberto Carlos, és a szomszéd állatorvos, de még a rendőr is. Azzal mindenki egyetértett, hogy példaképekre szükség van, „hogy legyen egy célunk”, „normálisan gondolkozzunk”, „ne drogozzunk”, „jó tanácsokat kapjunk”. Bár valaki azt a jó tanácsot kapta a példaképétől, hogy „soha ne legyen olyan, mint az apukája”, és egy másik diák pedig saját magát nevezte meg példaképként, azért megnyugodtam, mert valóságshow-szereplőről senki sem írt. Viszont regényhősről sem, pedig külön kiemeltem, hogy nyugodtan nevezzenek meg kitalált személyeket is, de nem tették, ebből pedig csak az olvasmányélmények hiányára tudok következtetni. Úgy tűnik, nálunk a szülők szakítanak időt arra, hogy otthon beszélgessenek, helyre tegyék például azt, amit a srácok a tévében látnak. Szerencsére, mivel nekünk egyre kisebb a keretünk arra, hogy a tananyagon kívül az élet dolgairól is „taníthassunk”. Azért próbálunk segíteni, például annak az ötödikesnek, aki azt írta: „szerintem a szüleim azt várják, hogy ugyanolyan legyek, mint ők, udvarias és majdnem hibátlan.”

Alapítvány példaképeknek

– Szerintem példaképek azért kellenek, hogy amikor elfogy az erőnk, amikor azt érezzük, hogy „nincs miért”, tudjunk kikből meríteni – mondja Somlyai Dóra, a Pannon GSM Példakép Alapítványának kuratóriumi tagja. – Alapítványunk legfontosabb feladatának azt tekintjük, hogy a kitüntetettek nyilvános megismertetésével felhívjuk a figyelmet tevékenységükre, közkinccsé tegyük példájukat. Hiszek, hiszünk abban, hogy elsősorban olyan embereket tudunk díjazni, akik nem országosan ismertek, akik nem szerepelnek a lapok címoldalán.

– Fontos, hogy a sűrű megjelenést ne tévesszük össze az értékteremtő tevékenységgel – teszi hozzá Bereczky Lóránd, a kuratórium elnöke, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. – Tudomásul kell vennünk, hogy a modern világban a képi információ hitele rendkívül erős, a hiteltelent is hitelessé tudja tenni. Épp ezért lényeges a fiatalokkal olyan személyiségeket megismertetni, akik cselekedetükkel, magatartásukkal, gondolatrendszerükkel pozitív hatással lehetnek a következő generációkra. Akik igazodási pontot adnak ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket a társadalomban, hogy ráleljünk a feladatunkra. Akik kulcsot adnak embertársainkhoz, akik megteremtik az ember és környezete harmóniáját.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top