Asztrológia

Az asztrológia híve, a nagy pszichológus C. G. Jung írta: „Az asztrológia az antikvitás minden tudásának summája”. Az ismeretek óriási halmazának tartotta, amely kapcsolatban van az időszámítással, a naptárkészítéssel, a teológiával, a filozófiával, a művészetekben rejlő szimbolikával, és óriási folklorisz-tikai emlékanyag rejlik benne. Vagyis az asztrológia világszemlélet, amely azt vallja, hogy minden mindennel összefügg.

Az antik orákulum
Minden akkor kezdődött, amikor az ember rákényszerült arra, hogy figyelje az égitestek mozgását, mert ez volt az egyetlen lehetősége az idő mérésére. Ebből fejlődött ki a matematika, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokra épült az asztrológia. Az egyiptomiaktól a görögök, tőlük pedig a rómaiak vették át. (Természetesen más földrészek kultúrái is kifejlesztették a maguk asztrológiáit.)
Miután a kereszténység hivatalos vallássá vált Rómában, üldözni kezdték az asztrológiát, mégsem indult hanyatlásnak: az iszlám biztosította a ennmaradását. A 14-15. században aztán beköszöntött az asztrológia európai virágkora, amikor egyetemeken is tanították. A híres-hírhedt Richelieu bíboros asztrológusa, Jean Baptise Morin 1583-ban megalkotta a 26 kötetből álló, Astrologia Gallica című művét és azt a tíz szabályt, amely mindmáig a horoszkópelemzések alapját képezi.
Az 1789-es francia forradalom az asztrológia bukását is elhozta, mert az öszszes misztikus tudománnyal együtt kizárták az egyetemekről. Hanyatlása egészen a 20. század elejéig tartott. A két világháború között komoly fejlődésnek indult. Magyarországon a rendszerváltásig kis csoportok foglalkoztak a tiltott tudománnyal. 1989 után zöld utat kapott, sőt, korábban soha nem látott mennyiségű, asztrológiával foglalkozó irodalom árasztotta el a könyvpiacot, gomba módra szaporodtak az asztroklubok, és egyre több lett az asztrológus.

Elnöki asztrológus
Nemcsak itthon vált tömegjelenséggé az egykor titkos tudomány.  Németországban például ma körülbelül hatvanezer ember tartja magát asztrológusnak, és él csillagjóslásból. Európa leghíresebb asztrológusa az egykori Chanel-modell, Elizabeth Teissier. A világ figyelmének középpontjába került, amikor azt állította, hogy a csillagok segítségével mutatott irányt Mitterand elnöknek. Az ő tanácsai alapján hajtották végre az Öböl-háború idején a francia katonai manővereket. Együttműködésük kezdetén Teissier asszony 1990 nyarára nagy nemzetközi incidens kirobbanását jósolta, amely augusztusban valóban bekövetkezett: Irak lerohanta Kuvaitot. Ekkor Mitterand arra kérte őt, készítse el Szaddám Husszein horoszkópját, és olvassa ki belőle a diktátor következő lépését. Teissier azt jósolta, hitleri módszerekre kell számítani, hiszen a két diktátor képlete sok hasonlóságot mutat, és Szaddám lassan fogja visszavonni csapatait. Aztán az idő bebizonyította, hogy jól olvasott a csillagokban.
Teissier asszonynak azonban nemcsak a könyve váltott ki vitákat, hanem a dolgozata is, amely doktori címének alapjául szolgál. Az asztrológia társadalmi elfogadásáról és elutasításáról 900 oldalas disszertációt írt, melyet a párizsi Sorbonne egyetemen védett meg, és a professzorok többsége egyetértőleg szavazott. Ez késhegyre menő vitát váltott ki a francia tudományos életben és a médiában, még akkor is, ha a testület a művet szociológiai tanulmányként értékelte.

Az elutasítás okai
Az asztrológia elleni leggyakoribb érv, hogy a bolygók Földről megállapítható helyzete sokat változott. Ráadásul a középkori asztrológusok ideje óta három új bolygót is felfedeztek – az Uránuszt 1781-ben, a Neptunuszt 1846-ban és a Plutót 1930-ban –, ezért a csillagjósok régi térképei és megállapításai ma már nem helytállóak. Okkal mondják, hogy az asztrológusok ne hivatkozzanak az évezredes tapasztalatokra.
A „rendes” csillagászok kirohanásai is érthetők, akik hosszú évekig készülnek sok lemondást követelő hivatásukra, és mégsem olyan népszerűek, mint azok, akik asztrológiával foglalkoznak, akár csak pár hónapja. Hiszen az embereket a Vénusz felületi hőmérsékleténél jobban érdekli, hogy mikor várható szerelem vagy pénzeső az életükben.
Sokan megkérdőjelezik, hogy a több millió kilométerre lévő bolygók bármiféle hatással volnának az ember viselkedésére, jellemére. Aztán vannak, akik azért utasítják el, mert tizenkét állatövi jegy van, viszont a világon nem csak tizenkét féle ember létezik. Akik erre hivatkoznak, rendszerint leszólják az újságokban megjelenő horoszkópokat is, amelyek célja azonban leginkább
a szórakoztatás. Népszerűségük jól lemérhető azon a tényen, hogy akik mosolyognak rajtuk, azok is a horoszkópoldalon kezdik az olvasást. Ilyen rovat pedig az újságnyomtatás kezdete óta létezik, és kedveltségét annak köszönheti, hogy rendszerint csak általánosságokat tartalmaz, de – vagy éppen ezért – sokszor „bejön”. Mert mégis találunk közös vonásokat a jegyek szülöttei között, még ha eltérően is éljük meg azokat.

A teljes cikket a Nők Lapja Évszakok december-januári számában olvashatja el!