Szépészet – szépséghibákkal

A napokban egy újságfelhívás is megjelent: jelentkezzenek, akiknek az arcát szépséghiba torzítja el, és az egyik olvasó majd elnyeri a plasztikai sebészeti beavatkozás lehetőségét. Ez a jelenség további kérdéseket vet fel, amelyek nyomába eredtünk.

Dr. Gulyás Gusztáv, az Országos Onkológiai Intézet plasztikai sebész főorvosa egyáltalán nem lepődik meg, amikor találkozásunkkor mutatok neki egy újságcikket, amelyben jeligés játék található. A jelige: „Nyerjen új arcot!”, és azoknak az olvasóknak a jelentkezését várják, akiknek valamiféle torzulás található az arcán. A cikk szerint egy – megnevezett – plasztikai sebész kiválaszt majd valakit a jelentkezők közül, és új arcot varázsol neki.

– Vajon helyes-e újságban hirdetni plasztikai sebészeti beavatkozásokat, főleg valamilyen „díj” fejében? Nem, ezzel semmiképpen sem tudok egyetérteni – szögezi le az orvos. – Azonban úgy látom, hogy a huszonegyedik században egyre inkább a jó életminőséget tűzik ki célul az emberek, és ehhez az esztétikus megjelenés is hozzátartozik. Ez a cikk és az „átalakító” tévéműsor is – szerintem – társadalmi igényt elégít ki. Az emberek szeretnének esztétikusabb külsőt kapni, és ezért anyagiakat meg esetleg erkölcsieket is képesek áldozni.

Tulajdonképpen a filmek és a média keltette fel a fogyasztói társadalomban élő emberek igényét arra, hogy változtassák meg önmagukat, fiatalítsák a megjelenésüket, a nők növeljék a kebelméretüket. Ma reggel például egy hölgy keresett, hogy nagyobbítsam meg a tizenhét éves lánya mellét. Megdöbbentő, igaz? Mondtam, legalább egy évet kellene még várniuk, ha nem többet. A plasztikai sebésznek is nagy a felelőssége, mire mond igent, és mi az, amit nem vállal, nem vállalhat el.

– Nem vagyok biztos benne, hogy az emberek tudják, melyik műtétre jogosultak ingyenesen, és miért kell fizetniük. Lehetséges, hogy azok is szép számmal jelentkeznek a felhívásokra, akiknek egyébként térítésmentesen járna a beavatkozás.

– Talán nem minden orvos ad a betegének megfelelő a tájékoztatást. Nem lehet elégszer elmondani, hogy például a daganatműtét után következő helyreállítás a kórházakban, centrumokban ingyenes. Az a cél, hogy az emlőrekonstrukciókat úgynevezett centrumokban végezzék. Mi az Országos Onkológiai Intézetben évente körülbelül kétszáz-kétszázötven emlőrekonstrukciót végzünk, bárki jöhet hozzánk, aki emlődaganatból meggyógyult.

– Amikor az interneten vagy a telefonkönyvben elkezdtem plasztikai sebészeket keresni, mindig ugyanazt az öt-hat nevet kaptam. Nyilván nem aszerint célszerű orvost választaniuk a pácienseknek, hogy ki az, aki a legtöbb hirdetést feladja.

– A kollégák egy része kiváló szakember, de vannak köztük kevésbé jól képzettek, és sajnos, olyanok is, akiknek nincs plasztikai sebész szakvizsgája, mégis végeznek plasztikai sebészeti beavatkozásokat – katasztrofális eredménnyel. Pusztán technikai kérdés, hogy ki jön be az interneten első keresésre, pénz kérdése, hogy ki mennyi reklámot vásárol meg. Az biztos, hogy azok a kollégák, akik magánpraxisban tevékenykednek, rákényszerülnek, hogy intenzíven hirdessék magukat. A plasztikai sebészeti szakképzés megadja a lehetőséget a szakvizsgát szerzett plasztikai sebészeknek, hogy helyreállító műtéteket is végezzenek. De úgy látom, a fiatalok a „könnyebb ellenállás” irányába haladnak, tehát azonnal igyekeznek elhagyni a kórházi osztályt, magánpraxist nyitnak, és sokszor kellő önkritika nélkül, olyan beavatkozásokat is elvállalnak, amelyekben nincs elegendő gyakorlatuk.


» A cikk it folytatódik.