Robert Merle pikáns regényében, a Védett férfiakban az Egyesült Államok nemzőképes férfilakosságát agyvelőgyulladás tizedeli, elnökké pedig egy agresszív, homoszexuális nőt választanak. Míg a védett férfiak elkülönítve dolgoznak a betegség ellenszérumán, addig a külvilágban a nők elnyomják és üldözik a férfinemet. A rendszert végül megdöntik a liberális feministák, és matriarchátust alapítanak, amelynek legfontosabb alapvetése az anyakultusz.
Karinthy Frigyes Capillária című regényében a főhős Gulliver, aki hatodik útja során hajótörést szenvedve jut el Capilláriába, egy tenger alatti világba. Ebben az országban is a nők az oihák uralkodnak a bullokok, azaz, a férfiak felett.
Egy lengyel vígjáték, a Szexmisszió főhőseit 1991-ben, egy tudományos kísérlet során hibernálják. Rövidre tervezett álmuk azonban egészen 2044-ig tart, és amikor felébrednek, kiderül, hogy a háború után a férfiak szinte teljesen kipusztultak, a nők vették át a hatalmat. A két tudós csetlik-botlik a nem mindennapi körülmények között, ahol csakis szűznemzéssel fogantatott gyermekek születnek természetesen csak kislányok. A főhősök azonban beavatkoznak ebbe a torz születésszabályozásba, és hosszú idő után újra születnek fiúcsecsemők.
A Da Vinci-kód
Dan Brown
Dan Brown A Da Vinci-kód című regénye tizennyolcmillió példányban fogyott el világszerte. Sikeréhez bizonyára az is hozzájárult, hogy a kötetben a titokzatos Sion-renddel is megismerkedhetünk, amely védelmezte a Szent Grált azt a kelyhet, amelyből Jézus Krisztus ivott az utolsó vacsorán, és amelyben aztán a keresztre feszítve, kiontott vérét is felfogták. A regény tudós hőse kutatásai során azonban rájön, hogy a Szent Grál valójában nem is kehely, hanem maga Mária Magdolna illetve már csak annak holtteste. A szerző szerint őt tévesen tartják prostituáltnak; Jézus felesége volt, mi több, gyermekeik is születtek, s leszármazottaik francia földön éltek tovább, mint a Meroving-dinasztia sarjai.
