Tartanod kell a súlyodat?
Nem ettek meg reggelire Párizsban a befutott modellek téged, a pályakezdő, magyar lányt?
Külföldön annyi a lehetőség, hogy a munka vár a modellekre, és nem fordítva. Inkább barátokat szereztem, mint ellenségeket. Ma már a világ bármelyik nagyvárosában akad olyan barátom, barátnőm, akinél lakhatnék. Persze van könyöklés is a szakmában, de minden az ember hozzáállásán múlik. Ha valaki törtetni akar, akkor a magához hasonló embereket fogja vonzani, és ezek ugyanúgy viszonyulnak majd hozzá, ahogyan ő hozzájuk. Ha viszont megpróbálsz normális maradni, nagyon szép barátságokat köthetsz. Persze én is találkoztam egy-két rosszindulatú kolléganővel kint, de úgy gondoltam, ha nekik jó, ha bántanak, hát tegyék. Nem is tudtak bántani azzal, ha beszóltak, ha eláztatták a fotóimat kávéval, vagy eldugták az útlevelemet, hogy ne tudjak elvállalni egy munkát valamelyik másik országban. Ezek nem problémák. A probléma az, amire nem tudunk megoldást találni.
Minden úgy jó, ahogy van?
Pontosan. És csak az történik meg veled, ami a sorsod még ha mást szeretnél is, mindegy, hogy szakmáról vagy szerelemről van szó. Erről hosszasan mesélhetnék.
Ki az a férfi, akinek lehetőséget adsz?
Azt szeretem, amikor valaki elsőre megbabonáz. Amikor egy férfinak a szemébe nézek, és zavarba jövök a tekintetétől.
Történt ilyen mostanában?
Igen. Nemrég ismerkedtünk meg. Remélhetőleg a későbbiekben sem fogunk elbukni valami hülyeségen.
Ki kezdeményezett?
Természetesen ő. Én nem szeretem megtenni az első lépést volt már ilyenre példa, de sosem ért jó véget. Találkozott már a családommal is.
Nagyon tetszik, hogy mindig olyan szépen beszélsz a családodról, az öcsédről.
Pedig amikor ő született, már tizennyolc éves voltam, és kicsit féltem is attól, hogy nehéz lesz foglalkozni egy ilyen csöppséggel. Aggódtam: meg tudom-e majd etetni őt? Hát még a pelenkázás
Akkor még teljesen hiányzott belőlem az anyai ösztön, de ma már igazi második anyukaként kényeztetem Babót.
Arról hallani, hogy nem csak róla, hanem más gyerekekről is szeretnél gondoskodni, hiszen barátnőddel speciális óvodát szeretnétek nyitni cukorbeteg és egészséges gyerekek számára.
Azt szeretnénk, hogy legyen az országban egy példaértékű óvoda, ahol megmutatjuk, hogy van olyan probléma, amellyel nem foglalkozunk eleget pedig kellene. Az óvodába együtt járhatnának cukorbeteg, táplálékallergiás és egészséges gyerekek. Szeretnénk az egészséges gyerekek szüleivel is megértetni, hogy nyugodtan beírathatják csemetéjüket ilyen óvodába, iskolába, mert azzal, hogy a gyerek elfogad másokat, csak több lesz. Így már kicsi koruktól elfogadhatnák azokat a társaikat, akik valamiben különböznek tőlük. Megkerestük az önkormányzatokat, és egyelőre várjuk, hol alakíthatnánk ki az óvodát. Szeretnénk az országban élő összes cukorbeteg gyerek étkeztetését megoldani. Így a szüleik visszatérhetnének a munkájukhoz.
Kezdődnek a Megasztár döntői. Várod már?
Nagyon! Nekem ez nem sima műsorvezetés, hiszen nagyon szeretem ezeket a remek hangú lányokat-fiúkat, és szívesen eljárok velük beszélgetni, hülyéskedni, tehát nem csak a döntők során találkozom velük. A tavalyi csapatból néhány versenyzővel barátságot kötöttem, és jó lenne, ha ez most is így történne.
Sokat kivesz belőled az élő adás?
Egyre jobban érzem magam benne. Ez is egy szakma, amit meg kell tanulni. Utálom visszanézni magam, ám csak ebből tanulok.
Már nem modellkedsz?
Néha vállalok külföldi fotózást, de csak rövid időre.
Munka előtt mindig ki kell küldenem magamról egy fürdőruhás fotót, hogy lássák, változott-e az alakom. Egyébként nagy változás állt be az életemben. Abbahagytam a dohányzást, és hat év lustálkodás után végre rávettem magam, hogy újra elkezdjek edzeni. Több mint tíz évig futottam, karatéztam, de az elmúlt hat évben nem sportoltam. Már hiányzott a mozgás. Azért sportolok, hogy jól érezzem magam a bőrömben. Úgy gondolom, nem a külsőnk a legfontosabb értékünk.
Szinte hallom, ahogy most felhördül az olvasó: könnyen mondja ezt a Görög Zita.
Pedig így gondolom. Nekem is voltak nehéz periódusaim, amikor hónapokig nem tudtam munkát vállalni, mert tönkrement a bőröm. De abban a pillanatban, hogy lelkileg rendbejöttem, a fizikai tünetek is múlni kezdtek. A közhelyeknek néha igazuk van: a változást mindig a lélek felől kell kezdeni.