Farkas Anita és Bródy János

Bródy János zenész, társa, Farkas Anita

– Nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes, megbocsátó, odaadó.

– Mondjál rosszat is! – biztatja a háttérben Anita, épp a karácsonyfát szedi le, miközben beszélgetünk.

– Rossz nincs – mosolyog vissza Bródy. – Anita a biztos háttér, az otthon nyugalma. Amikor én párt választok, akkor elsősorban leendő gyermekeimnek választok anyát. Ez valamiféle belső késztetés nálam.

– És milyen pár kell a gyerekek apjának?

– Aki elvisel. Öntörvényű vagyok, megvannak a magam rigolyái, amelyek a korom előre haladtával valószínűleg egyre rosszabbak lesznek. Például nehezen viselem, ha időben és térben korlátozni akarnak.

– A szabadság létkérdés számára – teszi hozzá Anita –, a korlátok láttán már menekül. Ez hamar kiderült. Nem is akarom korlátozni, szabadságot adok…

– Ezt tudtad előre?

– Éreztem. A kapcsolatunk tízéves barátsággal kezdődött, volt időm megismerni Jánost. A nyelviskolában, amelyet a nagynénémmel közösen igazgattunk – nálunk külföldiek tanultak magyarul – a tananyagban Bródy-dalok is szerepeltek. A hallgatók nagy élvezetére, egyszer meghívtuk a szerzőt hozzánk. Akkor találkoztunk először.

– Mi fogott meg benne?

– Az agya. A gondolkodása. A stílusa. Intelligens, okos, tapasztalt. Sokat tanultam tőle az életről.

– Ki mit gondol, milyen az élet egy művésszel? Milyen egy művészember társának lenni?

– Sokféle művész van – mondja Bródy. – De az biztos, hogy aki kreatív munkát végez, aki a fantáziájával valami újat teremt, annak szüksége van arra, hogy időnként el tudjon válni a környezetétől, és egy új világot teremtsen magában. Persze másféle munka is igényelheti ezt a fajta alkotói módszert, és nyilván van olyan művész, aki jól elvan nélküle.

– Én tiszteletben tartom az alkotó magányát – folytatja Anita. – Ha viszont bepillantást enged nekem abba a bizonyos új világba, megmutat egy részletet egy dalból, egy gondolatból, akkor elmondom a véleményemet. Kritikus vagyok, de János meg maximalista.


A cikk folytatását és a művészfeleségek életéről szóló írásokat a február 23-án megjelenő Nők Lapjában találsz.