 |
Uniós adatok
Európai Uniós adatok szerint hároméves korig a csecsemők és kisdedek egyharmadánál fordul elő asztmás jellegű nehézlégzés, hatéves korra pedig a gyerekek hetvenöt százalékánál legalább egyszer jelentkezett ilyen rosszullét!
Annak ellenére, hogy régóta ismerjük a betegséget, a meghatározást, mely szerint az asztma a kislégutak, azaz a hörgők nyálkahártyájának idült gyulladása; csupán a nyolcvanas évektől használjuk kezdte a beszélgetést dr. Kádár László gyermektüdőgyógyász. Az asztmát ugyanis korábban még a szakemberek is epizodikus betegségnek vélték.
A szövettani vizsgálatok azonban minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy állandó gyulladásról van szó. A betegség lényege, hogy a hörgők ezen krónikus gyulladása túlérzékenyen reagál olyan átlagos, egészségeseknél panaszokat nem okozó hatásokra is, mint például a fizikai megterhelés vagy a hideg, nyirkos levegő belélegzése.
 |
Az említett, valóban hétköznapi behatásokat, amelyekre a beteg hörgők túlérzékenyen reagálnak, érdemes két nagy csoportra osztani folytatja dr. Kádár László, a törökbálinti tüdőgondozó intézet főorvosa. Az allergiát okozó és az ,allergiát nem okozó, de asztmás rohamot mégis kiváltó tényezőkre. Fontos ez a különbségtétel, hiszen olykor még szakemberek is úgy vélik, hogy kizárólag az allergének mint például a parlagfű virágpora vagy állati szőrök felelnek az asztmás rosszullétekért.
Pedig a gyermekkori asztmás nehézlégzést nyolcvan százalékban (!) felsőlégúti vírusfertőzések okozzák. Sajnos, ezen ok ellen szinte semmit sem tudunk tenni, hiszen a gyermekközösségekben nagyon könnyen terjednek ezek a fertőzések. Ráadásul a szülők többsége arra kényszerül, hogy beteg gyermekét is óvodába, iskolába adja, véli a gyermektüdőgyógyász. S valószínűleg környezetünk egyre agresszívabb ipari szennyeződése is felel azért, hogy védtelenebbek vagyunk e kórokozókkal szemben, mint korábban. Gyakorlatilag egész éven át tartó járványról beszélhetünk.
Tünetek jelentkezhetnek még az asztmás gyerekeknél fizikai megterheléskor; hideg, ködös, párás időjárás idején; és dohányfüst belélegzésekor is. Figyelem! A passzív dohányzás éppúgy rohamot provokálhat, mint a kamaszoknál előforduló cigarettázás!
 |
| dr. Kádár László gyermektüdőgyógyász |
Mi történik a szervezetben, amikor a gyulladás miatt túlérzékeny hörgők “találkoznak a fent említett hatások valamelyikével?
A kis hörgők ilyenkor beszűkülnek, akadályozva a levegő útját, s ez okozza a panaszokat magyarázza szakértőnk. Ám ilyenkor mindig a kilégzés nehezített, míg például a kruppnál a belégzés. Az asztmás, szűk hörgők belégzéskor, akárcsak az egészségesek, kitágulnak, kilégzéskor azonban tovább szűkülnek. Így a beteg az elhasznált levegőt szinte nem tudja kifújni, csak hosszan és nagy erőfeszítéssel. Olyan érzés ez, mintha a tüdőből az összes levegőt egy szívszálon át kellene kipréselnie!
A teljes cikk a Nők Lapja nyolcadik heti számában olvasható.
