Idõben, térben

– Én meg azon bosszankodtam: ki az a lány a szomszédban, aki állandóan hegedül?
Ráthonyi Marcsi és Pelei Krisztina. Tizenöt éve elválaszthatatlanok. Azóta, hogy kiderült: ki is az a lány… Reggel együtt indultak iskolába, egymás mellett ültek, aztán együtt kosaraztak, majd együtt mentek haza, ahonnan aztán rendszerint gyorsan felhívták egymást telefonon. A gimnáziumban még egy titkos kommunikációs módszert is kifejlesztettek: egyikük indigóval jegyzetelt, másikuk levelet írt – természetesen a padtársnak! Aztán cseréltek, és amíg egyikük válaszolt a levélre, addig a másik figyelt és jegyzetelt.
– Sokan legyintettek érettségi táján: úgyis eltávolodtok majd! – meséli Marcsi, aki azóta elvégezte az orvosi egyetemet. Ő fogorvos, míg Kriszti közgazdász lett. – Az biztos, hogy az egyetemi évek alatt figyelnünk kellett arra, hogy ilyen intenzív maradjon a kapcsolatunk.
– Sokat változtunk – veszi át a szót Kriszti. – Új ismerősök, megváltozott ízlés, külön utak. De már annyi ,,rétegünk” közös volt, hogy a barátságunk rendíthetetlen maradt!
Ezeket a ,,rétegeket” egyetlen fiú sem bonthatta meg. Ha egyikük életébe belépett valaki, a másik elfogadta. Ha nem értettek egyet barátnőjük döntésével, azt sem rejtették véka alá. Nem is tudnák: egymás minden rezdülését ismerik, egy szemöldökrándításból mindent kiolvasnak.

A témáról bővebben a Nők Lapja április 13-án megjelenő 15. számában olvashatsz!