A hálófüggõ operabarát

Jól érvel – talán a munkája miatt, ahol embereknek segít eligazodni a pénzügyek világában. Ennek ellenére nem csak a reáldolgokról szól az élete! Imádja az operát, a klasszikus zenét és az internetet. Egy 40-50 év közötti hölgyet keres, kizárólag hosszú távra. Azt mondja, a kalandokból már volt elég, a magányt csak egy igaz társsal lehet legyőzni.

– Tanácsadó vagyok, befektetéseket, biztosításokat és lakáshiteleket értékesítek. Naponta több ügyféllel találkozom, akikkel hosszasan elbeszélgetek. Ők elmondják, hogy milyen a pénzügyi helyzetük, mit szeretnének elérni, én pedig elmesélem nekik, hogy milyen lehetőségeik vannak, mit tudnak tenni. Ők kiválasztják a megfelelő konstrukciót, én pedig részesedést kapok az adott banktól vagy biztosítótól.

– Mióta csinálod ezt?
– Régen, 1998-óta.

– Állítólag jó megélhetést biztosít a pénzügyi tanácsadás.
– Ez változó, nem mindig. Azon múlik, hogy az ember milyen kapcsolatokat épít ki, mennyire sikerül továbbjutnia az egyik ügyféltől a másikig.

– Flexibilis lehet a munkaidőd…
– Nagyon! Mindig van időm, és sohasem. Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy ha visszautasítsak egy ügyfelet, ha azt mondja, hogy szombaton kell találkoznunk. Mondjuk, ez ritkán fordul elő.

– Kik az ügyfeleid?
– Állandó ügyfélköröm van. Sokszor ajánlanak, elsősorban építőipari cégekkel, kivitelezőkkel, ingatlanirodákkal vagyok jó üzleti kapcsolatban.

– Látom vonzódsz az aranyhoz… Karperec, gyűrű…
– Nem annyira, mint gondolod! Két okból hordom őket. Egyrészt mindkettő emlék, másrészt csak ennyi maradt az aranyaimból, hiszen tavaly januárban egy komoly betörés során megszabadítottak mindentől. A karlánc egy komoly kapcsolatból származik – szerettem azt a kapcsolatot, csak nem olyan vége lett, amilyet egyikünk is szeretett volna.

– Mennyi volt az eddigi leghosszabb kapcsolatod?
– 25 év házasság. Ezt követte egy hosszú, két és fél éves kapcsolat. Egy munkahelyi szerelem, majd azután még egy. Fiatal nők voltak.

– Hány éves vagy?
– 57.

– Miért van az, hogy a középkorú férfiak mind fiatalokra vágynak?
– Nem igaz, én alapvetően 40-50 közötti nőket keresek, egyedül az a fontos számomra, hogy a párom karcsú legyen. Sosem kerestem kifejezetten fiatalt! És bár nem igaz, hogy ezek a fiatal lányok találtak meg engem, sokat tettek azért, hogy kialakuljon ez a kapcsolat. Ma már hosszú távon gondolkodom, de a válásom után közvetlenül úgy éreztem, az egy ajándék az élettől, hogy egy jóval fiatalabb lánnyal össze tudtam kerülni, és nem belesüppedni a magányomba.

– Mesélj a gyermekeidről.
– A lányom egy gyönyörűség, 29 éves, a fiam elmúlt 30, onnan már van egy unokám. Nagyon szeretem őket. A lányom tavaly ment férjhez, tervezik a babát, főleg, hogy már a korban is benne van. Azt hiszem, mindkét gyermekem boldog, és nagyon várják, hogy én is az legyek.

– Nem vagy boldog?
– Most, hogy egyedül vagyok, nem annyira. Nem szeretem a magányt. Nagyon nem…

– Régen vagy egyedül?
– Az utolsó komolyabb kapcsolatomnak egy éve lett vége. Vannak barátnőim, akik igazi barátnők. Az a fajta barátság, ahol kölcsönösen becsüljük egymást, de soha nem lépünk tovább. De az ember úgy van vele, hogy a kulturális igényeit szeretné egy társ mellett élvezni és nem feltétlenül mindig barátokkal.

– Mesélj a kulturális igényeidről!
– Nagyon szeretem az operát, rendszeres látogatója vagyok az operaháznak, igaz, ebben az évben még nem voltam. Pontosan azért, mert egyedül nem megyek el szívesen. Nekem az kellemetlen… Szeretem a színházat is, imádok kiállításokra járni.

– Kedvenc festőid?
– Nincsenek, inkább a zenében vannak kedvenceim. Mozartot, Haydnt nagyon szeretem, nem véletlen, hogy az e-mail címeimben mind a ketten előfordulnak. De kedvelem Beethovent is, Bachot is… Inkább úgy fogalmaznám, hogy vannak olyanok, akiket nem szeretek. Bartók például valamiért sosem állt közel hozzám. Valamikor fiatalon én is tanultam zongorázni, de már akkor sem szerettem Bartókot. Mint ahogy a balettet sem kedvelem, pedig jó párszor elmentem, hogy megnézzem.

– Mozi, olvasás?
– Hogyne, bár mostanában hanyagolom az olvasást. Kell hozzá egy jó partner.

– Olvasáshoz?!
– Igen, mert ösztönzőleg hat rám. Esténként hajlamos vagyok vagy az ügyfeleim problémáival foglalkozni, vagy az internetet bújni. Már azt vettem észre, hogy tényleg kell valaki mellém, mert félő, hogy hálófüggő leszek… Már kevés olyan újság van, amit megveszek, mert mindent megtalálok az interneten. Hajlandó vagyok akár órákat is lapozni, kutatni, hogy rábukkanjak arra, ami érdekel. Kell valaki, aki kimozdít innen.

– Hol laksz?
– A XI. kerületben, egyedül, egy lakásban.

– Van még valami, amit mindenképpen szeretnél elmesélni magadról?
– Van még jópár hobbim: például imádok horgászni, sikeres horgász vagyok.

– Az egy magányos sport.
– Nem annyira, hölgyek is űzik, a családom több tagja és a baráti társaságom több tagja is. A vitorlázás a másik nagy szenvedélyem, bár az egy ideje háttérbe szorult. Régebben a volt feleségemmel a Balatonon laktunk. Egy szállodát vezettünk, így rendszeresen vitorláztunk. Azért ma is előfordulok a tavon. És teniszezni, azt is nagyon szeretek…

– Rengeteg mindent csinálsz…
– Igen, sok mindent sikerült már kipróbálnom az életben. Ilyen szempontból nyughatatlan természet vagyok.