A hét témája a Nők Lapjában: |
Nem akarjuk, hogy kis dúvadként viselkedjen, ugyanakkor azt sem, hogy anyámasszony katonája legyen. Konfliktushelyzetekben gyakran kilóg a lóláb: a mama reakcióiból kiderül a gyermek számára, mennyire elégedett az ő férfiasságával az anyja. Mivel e tulajdonságnak nincs fokmérője, az anyai reakció mindig a belső mércéjét mutatja meg. Ha egy anya elégedetlen a fia férfiasságával, nem árt, ha megvizsgálja, nem terheli-e meg a fiát valamilyen plusz szereppel. Hiszen nem neki kell, hogy férfias legyen a fia. Vajon nem a férjével, partnerével kapcsolatos elégedetlenségét tolja-e át a fiúra? Nagyon gyakori, hogy azokban a családokban, amelyekben az apa kivonja magát a családi menedzsmentből, és az anya ezzel szemben tehetetlen, ám folyton dohog, célozgat (ugye, te nem ilyen leszel, kisfiam?), a gyermek kénytelen beállni az apa helyére, és szorongva férfit alakít. Szorong, mert nem önmaga, hanem a mama szükséglet-kielégítésének a tárgya. Ennek minősített esete, amikor a kisfiú a mama érzelmi hiányait hivatott pótolni ez látszik többnyire azokban a családokban, ahol a mama egy ágyban alszik a fiával. Ilyenkor is érdemes magunkba nézni: vajon azért alszunk együtt a fiunkkal, mert nem tudjuk kezelni az egyedül alvástól való félelmét, képtelenek vagyunk a leválás apró lépéseit végrehajtani? Vagy azért, mert nekünk jó, hogy mellettünk van, hiszen más testközelségére nem számíthatunk? Netán a papájával való szexet szeretnénk így elkerülni?
 |
A témáról bővebbet a Nők Lapja június 8-án megjelenő 23-as számában olvashatsz!
