A hét témája a Nők Lapjában:
Milyen férfi lesz a kis királyfiból?
Ne puszilgasd annyit azt a fiúgyereket! szokta mondani a barátnőmnek a férje meséli egyik történetünk szereplője. Hozzátéve, sosem értette, miért tenne rosszat egy formálódó fiúléleknek az anyai gyengédség. Hiszen a papának sem árt, sőt! Talán a féltékenység rejlik a megjegyzés mögött? Bonyolult játék férfit nevelni a fiúból legalább három résztvevős. Milyen az anyai szerep? Mivel árnyalhatjuk, egészíthetjük ki az apai mintát?
A témához kapcsolódó további írások:
Hosszú távon bejön, ha nem hisztizünk
Tőlünk tanulja, milyen a “női ügymenet”
Királyfit nevelünk, de nem magunknak! |
– A fiaim boldogságának nagyon fontos feltétele, hogy sikerüljön megtalálniuk a hozzájuk illő párt. A legtöbb kapcsolatban az okozza a problémát, hogy férfi és nő nem érti egymást nem képesek a másik érzékenységére tekintettel lenni, mert nem tudják kifejezni a jó és a rossz érzéseiket.
Egyszerű volna, ha mindig ráéreznénk arra, mi van a másik fejében, szívében, de ez sajnos, nagyon ritka, úgyhogy a jó házasság szerintem azon múlik, képesek-e egymással szót érteni a házastársak, ki tudják-e mondani a problémáikat, tudnak-e beszélni az érzéseikről. A férfiak ezen a téren általában elég rosszul állnak. Mi például már tíz éve voltunk házasok, amikor a férjem először mondta ki, hogy szeret. Pedig mindkét nemnek nagyon fontos talán a nőknek fokozottan a szóbeli megerősítés, és a lelki egymásra hangolódás. Ha ezt meg tudnám tanítani a fiaimnak, sokkal könnyebben boldogulnának a nőkkel.
 |
Vilivel, a kisebbikkel egyszerűbb dolgom van, mert ő nagyon nyílt, beszédes, és olyan természetességgel éli az életét, mint egy madár nem véletlenül van benne állhatatos gondoskodási hajlam az állatok iránt. Imád velem együtt főzni, vásárolni, nyilván így lesz majd a feleségével is. Márpedig az ilyesmi is nagyon fontos a nőknek (és a férfiaknak is), hogy legyen néhány közös akár nőiesnek mondott tevékenység, amelyet mindketten szeretnek. Még huszonéves koromban ismertem egy férfit, aki elmondta, hogy ő szokta befesteni otthon a felesége haját. Ez akkor nagyon megfogott, értékelem, amikor egy férfi nem szégyelli, hogy a szerelme kedvéért ilyen nőies dolgokban is kész részt venni, sőt, netán még örömét is leli bennük.
Dani fiam egészen más természet: nagyon szemérmes és hallgatag, csak találgathatom, mi van a fejében. Azt már megtanultam, hogy nem szabad faggatni különösen lányokról nem , mert akkor teljesen bezárkózik, és elutasító lesz. Néhány ösvényen lehet csak őt megközelíteni: az autók, a sport, a számítógép felől. Érzelmi ügyekben viszont alighanem attól fél, hogy kiszolgáltatja magát, ha beszél. Nem nagyon tehetek mást, minthogy kérdezés nélkül is elmondom a véleményemet dolgokról, emberekről, kapcsolatokról.
Amikor kicsik voltak, nagyon élveztem a meleg, szoros testi közelséget: imádtam őket puszilgatni, beszívni a babaszagukat. Volt idő, amikor szomorúságot éreztem, hogy megnőttek, és távolodnak tőlem. Most egy ideje pedig az szerez örömöt, hogy látom, ahogy férfiasodnak testileg és lelkileg is.
A témáról bővebbet a Nők Lapja június 8-án megjelenő, 23-as számában olvashatsz!
