nlc.hu
Aktuális
Helycserés kapcsolat

Helycserés kapcsolat

– Sok mindent írnak mostanában a férfi-nõ kapcsolatról, de a legnagyobb veszélyrõl, arról, hogy megváltozunk az évek során, alig-alig olvastam – magyarázza a közgazdász, magabiztos Zsóka.





A hét témája a Nők Lapjában
Mit is jelent mára a házasság intézménye? Van-e még tartalma és mélysége? Tudunk küzdeni érte, vagy épp ellenkezőleg, derűs nyugalommal tudjuk-e tartóssá tenni? Különböző történeteket olvashatnak összeállításunkban, a válaszok pedig mind ott rejlenek a sorokban.
Az összeállítást készítette:
 V. Kulcsár Ildikó és Bus István 
A témához kapcsolódó cikkek:

Húsz év múlva…»

Tanítványból feleség»

Jössz táncolni?» 
– Erre kiváló példa az én „kacskaringós” házasságom. Húsz évvel ezelőtt szorongósan, cérnavékonyan, kezemben statisztika tankönyvvel rohangáltam az egyetemen. Én voltam a szorgoska pedálgép… Szerencsére a Közgázon sok a fiú – legalábbis a nyolcvanas években sok volt –, tehát „antinőként” is rátaláltam másodéves koromban a szintén cérnavékony és szorgos Péterre. Égig ért a szerelem: a két könyvmoly összebújt. Nekem ő volt az első, neki én voltam az első… Ötödév elején a szüleink már az esküvőt tervezgették. Csakhogy én akkorra – tán a boldog szerelem hatására – kivirultam: huszonhárom éves koromra lettem NŐ. Olyannyira nő, hogy az évfolyam „nagymenői” sorra rám hajtottak. Ettől – a mai eszemmel azt mondom – „elszálltam”. Ezért tudott rám nagy hatást gyakorolni Klári barátnőm kedvese, az elképesztően jóképű Norbi. Ő nem



udvarolt, csak kitartóan hívogatott egy görög táncházba… Amúgy mi, négyen – az évfolyam irigyelt kvartettje – korábban nagyon jóban voltunk, éveken át együtt szilvesztereztünk, kirándultunk, tanultunk, cikiztük a tanárokat.

Aztán felborult a kvartett. Addig jártam Norbival a szirtakit, míg az államvizsga után elküldtem Pétert. Talán egy évig jártunk együtt, ez idő alatt többet sírtam, mint egész életemben. Szóval elvesztettem e futó kaland miatt az én hűséges-tartalmas Péteremet, és elvesztettem Klárit is, a legjobb barátnőmet. Ők – bosszúból – néhány hónapig „jártak”…


– Szerencsére az élet nagy rendező! Pontosan harminchat éves koromig éltem egyedül. Közben szépen ívelt fölfelé a karrierem, de a magánéletem…!? Teljes csőd. Átvertek, becsaptak, elhagytak. Romokban hevert a női önbizalmam – meg is híztam –, amikor a cégem kiküldött egy bécsi konferenciára. És mit gondolsz, ki volt ott a másik magyar előadó? Az én Péterem, akit nem láttam tizenkét éve!

A történet folytatását és a témához kapcsolódó további írásokat olvashatsz a Nők Lapja július 6-án megjelenő 27-es számában!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top