| A hét témája a Nők Lapjában |
Ha támad a zöld szemű szörny… |
| Az összeállítást készítették: Fejős Éva, Kégl Ágnes és Mihalicz Csilla |
| A témához kapcsolódó további írások: A nő folyton szerelmes» Rajtam kívül más lányok is megfordulnak az ágyában» Bizonyítékokat várnak a magánnyomozótól» |
De egyre sokasodtak az apró jelek, amelyek már teljesen megőrjítettek, ráadásul a féltékeny ember mindig rosszabb pozícióban van. Önbizalmam a nullával volt egyenlő, állandóan azon rágódtam, hogy a páromnak biztosan van valakije. Sosem rendeztem botrányt, de szép lassan felőrlődtem.
Éreztem, hogy ez a helyzet nem normális, ezért felkerestem egy pszichiátert. Az első néhány beszélgetés után meglepő fordulatot vett a történetem: a lélekgyógyásszal közösen rájöttünk, hogy valójában nem is én vagyok féltékeny, hanem a párom! Csakhogy ő elég rafináltan kezelte a saját féltékenységét, és próbált sikerrel manipulálni, függő helyzetbe hozni azzal, hogy az őrületig gyanakvóvá tett, hogy féltékeny legyek, és sose érezhessem biztonságban magam.
Amint felismertem a praktikáit, azonnal megváltoztam, egyre inkább humorosnak fogtam fel az általa felépített, megcsalós helyzeteket. A pszichiáter azt
 |
Miután segítséget kértem, szinte rögtön kigyógyultam a féltékenységből és a fiúból is. Az elválásunk hosszú volt és fájdalmas, ő nem akart elengedni, mindent megpróbált, hogy magához láncoljon. Végül szakítottunk, és bár anyagilag a nulláról kezdtem újra az életemet talpra álltam.
Ma már jobban vagyok, mint valaha. Negyvenhárom évesen ismét szerelemben élek egy nálam tizenkét évvel fiatalabb, nagyon aranyos, jóképű fiúval. Ráadásul egyáltalán nem vagyok rá féltékeny, teljesen megbízom benne, és örülök, hogy végre nyíltan, játszmák nélkül élhetem az életemet.
A témáról bővebben a Nők Lapja július 20-án megjelenő 19-es számában olvashatsz!
