Nekünk találkoznunk kellett! Utólag mindig sorsszerűnek, elkerülhetetlennek érzünk nagy találkozásokat, miközben az adott pillanatban sokszor egy hajszálon múlik minden ha van egy későbbi vonat, ha nincs az a fénykép, ha épp egy másik levél érkezik meg előbb, ha Ugyanakkor mindig kell az egymásra találáshoz extra adag elszántság: ha törik, ha szakad, megpróbálom. Mit veszíthetek, legfeljebb elutasít! De ha nem ?! További cikkek: Kellemesen elhúzódó kezelés» Ha nincs az a fénykép» Ennek nincs semmi jelentősége» Szerzők: Mihalicz Csilla, Lőrincz Viktória, Nyíri Dóra, Wlcsek Anna |
Eltelt két év, amikor egy nap a helyi telefonos társaságnál, ahol dolgozom, egyik nyugdíjas kolléganőnket búcsúztattuk. Felkértek, hogy videózzam a társaságot. Másnap visszanéztük barátaimmal a felvételt, amikor hirtelen elkiáltotta magát a fiam: Ott van anya! Mindenki elnémult, a szobában döbbent csend támadt. Peti fiam egy sötét hajú, fekete szemöldökű nőre mutatott.
Tehát rám szól közbe mosolyogva Marcsi. Kétségtelen volt a hasonlóság az első feleségem és Marika között folytatja György , de Petinek elmagyaráztuk, hogy anya a csillagokban van már. A gyerek azonban hajthatatlan maradt, mindenkinek mutogatta a videót, éjjel-nappal az anyukájáról mesélt. Barátaim unszoltak, hogy keressem meg azt a nőt, ám én vonakodtam. Még kétszer megnéztem a szalagot, és döntöttem: felhívtam őt.
Valóban nem vártunk sokáig veszi át a szót György , de miért is tettük volna, Bálint igazi szerelemgyerek volt. 94 márciusában összeházasodtunk.
Azért az első időszak nem volt könnyű vallja be Marcsi , állandó hasonlítgatások középpontjában álltam. Próbáltam megfelelni mindenáron. A család elejétől fogva szeretettel fogadott, Peti az első perctől anyának szólít, ami fantasztikusan jól esik, de még jobb érzés, hogy a két gyerek egy napig sem bírja ki egymás nélkül. Így élünk már 11 éve, hűségben, szeretetben.