Ez az én gyerekem!

A hét témája a Nők Lapjában: Amikor itt a pillanat Andriska derűs világra eszmélt. Flóráért megszenvedett a mamája. Orsi anyára lelt édesapjában is. Patrik földöntúli boldogságot hozott magával. Négy család, négy történet a szülés a születés csodájáról.  Elmúlt éjfél. A fájások tízpercenként érkeztek. Végre elkezdődött, a nyolcadik túlhordásos nap éjszakáján. Kata elővette a naplóját, a férjét nem ébresztette fel. Nem kérdezem, mit írt, de tudom, mi mindenre gondolt. A most hároméves Annácska születésére, ahol szerencsére minden rendben ment, csak éppen nem azt az élményt kapta, amire vágyott. Az összeállítást készítette: Kárász Kata élményeit Hulej Emese jegyezte le. Várkonyi Flóra érkezéséről Mihalicz Csilla tudósított. Nehéz György Dobray Saroltának beszélt az apává válás kacskaringóiról. Jánossyék boldogságában V. Kulcsár Ildikó osztozott További írások: • Apa (is) született» • Egyszerűen földöntúli» • Alázat adta biztonság»

– A számított időpont után három nappal, hétfőn behívott az orvosom a kórházba. Azt mondta, ha addig nem történik semmi, szerdán megindítja a szülést. Erre végül nem került sor, mert előző éjszaka már jöttek a jósló fájások, és reggelre biztos volt, hogy elindult a szülés: egy kevés magzatvíz és véres nyák távozott. Kilenc óra körül átmentem a szülőszobára, hívtam Bencét is, hogy jöhet.

– Nagyon jó érzés volt, hogy az orvos kezdettől bevont engem is mindenbe, ami csak történt – veszi át a szót a férj. – A vizsgálatokra többnyire elkísértem Andreát, nem gondoltam volna, hogy bemenjek, ám a doki mindig behívott. Volt mozzanat, amikor félrenéztem, úgy éreztem, az már nem tartozik rám.

Elviccelődünk azon, hogy a férfiak ilyenkor alighanem a prosztata-vizsgálatra gondolnak, és ettől kell félrenézniük. Mi, nők pedig – enyhe fölényességgel – összenézünk, alighanem egyre gondolván: na, az Ő prosztatájuk a MI szülésünkhöz képest!

Andrea például eléggé megszenvedett Flóra lányáért.
– Azután, hogy tíz óra körül megkaptam az oxytocint, egyre erősödtek és sűrűsödtek a fájások. Az orvos időnként odajött, megvizsgált, és sajnálkozott, hogy gyakorlatilag semmit sem tágultam. Órák teltek el így, közben fokozatosan emelte az oxytocinadagot. Délután kettő felé már percenként jöttek a fájások. Hihetetlen, de addigra annyira kimerültem, hogy a két fájás közti fél percben képes voltam elaludni.

– Amikor viszont felébredt, kékre szorongatta a karomat – szúrja közbe Benedek, tanúsítván, ő is megszenvedte a szülést.

A témáról bővebbet a Nők Lapja augusztus 24-én megjelenő 34. számában olvashatsz!