A hét téma a Nők Lapjában: Nekünk találkozni kellett… További írások: |
Mi pont időben találkoztunk! szögezi le Tibor. Ha előbb ismerkedtünk volna meg, akkor még biztosan nem akartam volna házasságot, és Kati túl fiatal lett volna a tartós kapcsolathoz. A találkozásunkkor én már a negyven felé közeledtem, bár bevallom, eléggé zűrös agglegényéletet éltem. Már túl voltam négy gyűrűs menyasszonyon, és azt gondoltam, talán sosem fogok olyan lányt találni, akivel családot alapíthatnék.
Úgy tudom, nem volt első látásra szerelem
Nem is! Kati nem szerette a tévéműsoraimat.
Van ebben némi igazság nevet Kati. Huszonegy éves voltam, amikor megismerkedtünk, Tibi akkoriban diszkózott, és a műsorába, produkcióként keresett táncosokat. Akkoriban a Vidám Színpad tánckarában dolgoztam, de szükségem volt a pénzre, és Tibi neve biztosítékot jelentett számomra. Idővel haverok, majd barátok lettünk, de annyira, hogy Tibi engem kért meg, hogy lerázzam a barátnőit, ha nem akart velük találkozni.
Augusztusban már terhes voltam. Tizenhét év van köztünk, Tibi akkor már nagyon szeretett volna gyereket, de nekem még nem hiányzott, hogy anya legyek. Mégis, úgy gondoltam, túl önző lenne részemről, ha még öt-hat évet várnék. Megegyeztünk, ha meglesz a baba, utána folytatom az éneklést, és így is történt. Mátét már érettebb fejjel vállaltam, volt is előtte kupaktanács itthon, Tibi kifejezte aggályait, hogy majd mindig neki kell érte menni az óvodába aztán
Boldogan megyek érte vallja be a férj. A világ minden kincséért sem adnám őt oda. Bár kicsit furcsa: közel a negyvenhez még azt sem hittem, hogy valaha megnősülök, hogy gyerekeim lesznek. Aztán szerencsére másként alakult. Úgy érzem, jó apa vagyok, csak legfeljebb kicsit megengedőbb és türelmesebb, mint a húsz-harmincéves apukák
A témához kapcsolódó további írásokat a Nők Lapja augsuztus 7-én megjelenő 36-os számában olvashatsz!