A hét témája a Nők Lapjában: Az első nap. Mindig más. Mindig fontos valamiért. Szeptember elsején másfélmillió diák indult egy új tanévbe: ki a legelsőbe, ki a sokadikba. Ki sírva, ki nevetve. Ki tudásvággyal, ki azt sem tudja, miért. Ki csillogó számítógépek közé jóllakottan, ki kopott termekbe éhesen. Ki sehogy
További írások: Pillangóból Enikő» |
 |
Eleinte azt hittem, hogy minden diák a saját nemzetiségével barátkozik majd, így én is szinte csak a magyarokkal kerülhetek közeli kapcsolatba. Legnagyobb meglepetésemre azonban mindenki nyitott a másikra, mintha már most befogadtak volna! Ebben az évben velem együtt hárman érkeztünk újak az osztályba, de úgy érzem, egyáltalán nem szorulunk egymásra: a többiek azonnal bevettek minket, folyamatosan terelgetnek a tanárok és az iskolai tudnivalók világában meséli az első benyomásait. Többek közt török, görög, koreai, román és horvát osztálytársaim vannak és persze néhány magyar. Az oktatás és a kommunikáció nyelve is az angol, s mivel nem tökéletes a nyelvtudásom, a többiek mind segítenek, hogy minél jobban megértsük egymást. De nem csak én tanulok tőlük! Sokan nyitottak arra, hogy megtanulják a mi nyelvünket. Így például a román osztálytársam tökéletesen beszéli a magyart, de a török fiú is megért bizonyos szavakat. Ő az előbb is odajött hozzám, hogy fordítsak le neki valamit angolról, aztán addig gyakorolta, míg tökéletesen ment neki számol be a diáklány a különleges közegről, ahol nemcsak idegen nyelveket, de egymás kultúráját is megismerhetik.
 |
A témáról bővebben a Nők Lapja szeptember 14-én megjelenő 37-es számában olvashatsz!
