A hét témája a Nők Lapjában: Így látják Petrát» |
Jó a retorikai képességem ezt valószínűleg édesapámtól örököltem, aki évtizedekig a József Attila Gimnázium igazgatója volt , össze tudom szedni a gondolataimat. Nemrég apukám hetvenedik születésnapján spontán beszédet mondtam, és mindenki meghatódott. Talán ezért is érzem az élő műsorokat közel magamhoz, azonban tudom, hogy annak ellenére, mennyire szeretem a műsoraimat még nem találtam meg teljesen a helyem a szakmában, mert többre lennék képes.
 |
Gyorsan hozok döntéseket, mert nem tudom elviselni a tétovázást. Pár perc alatt döntöttem a kocsim lecseréléséről (pedig éppen nem volt pénzem új autóra, így hitelt is kellett intéznem), és régi a lakásomat is hirtelen felindulásból adtam el. Gyenge pontom az utazás: szinte az összes pénzem erre költöm. Most arra spórolok, hogy jövőre elvigyem anyut Thaiföldre. Rettegek a repüléstől, mégis repülök, mert csak így ismerhetem meg a világot. Autózni viszont szeretek, bár csak akkor érzem biztonságban magam, ha nálam van a kormány. Így van ez az életem többi területén is: nem szeretem kiadni a kezemből az irányítást.
Kettősség él bennem: barátaim szerint vagány lány vagyok, akibe azért beoltották a romantikát. A magánéletem rendben van, úgy hiszem, megtaláltam a társamat. Mindketten erős egyéniségek vagyunk, ezért időnként harcolunk egymással. A következő nagy lépcső a gyermekvállalás lesz, de még nem tudom, mikor jön el az ideje.
A témához kapcsolódó további írásokat a Nők Lapja november 2-án megjelenő 44-es számában olvashatsz!
