| A hét témája a Nők Lapjában: Higgadt oroszlán, vagy harcias amazon legyek? Hiba volna azt gondolnunk, hogy az élet csatamező, amelyen folyton kivont karddal kell rohangálnunk. Ezernyi módja van annak, hogy elérjük céljainkat. De azért nem árt olykor, ha van az eszköztárunkban egy kis rámenősség – ne szépítsük: erőszakosság -, hogy bebizonyítsuk, ilyen leányt/legényt még nem hordott a hátán a Föld! És hogy tudassuk, minket aztán nem lehet úton-útfélen zsebre vágni! Vagy legalább, hogy jelezzük: mi is a világon vagyunk. És Na mindegy! Szóval, hogy szeretnénk egy kis levegőt venni! Ha még jut. További írások: “Fontos, hogy mást ne bántsak meg” » Soha ne gyengülj el, soha ne sírj! » A leghatásosabb női agresszió: a megsértődés » Az összeállítást készítették: Mihalicz Csilla, Fejős Éva, Kégl Ágnes, Wlcsek Anna |
 |
| Némedi Krisztina |
Ahogy telt az idő, egyre elkeseredettebb lettem. Bár erről mindenki próbált lebeszélni, hetente telefonáltam a hivatalba, és havonta utaztam ki Bécsbe. Mint kiderült, jól tettem, az irataimat ugyanis többször egyszerűen félretolták az útból. Sok frissen csatlakozott uniós országban történtek visszaélések. Magyarországon ugyan nem, de egy kalap alá vették az összes ország kérelmezőit. Én minden alkalommal felkészülten álltam a hivatalnokok elé, előre elolvastam a folyamatosan megújuló jogszabályokat, s időnként úgy tűnt, többet tudok az egészről, mint ők maguk. Az agilitásommal és a felkészültségemmel elértem, hogy megváltozott a hozzá(m)állásuk. Tudatosult bennük: nem hagyom, hogy félresöpörjenek az útból. A legzordabb, barátságtalanabb bécsi hivatalnok egyszer másfél órán keresztül mesélt nekem a magánéletéről. Tizennégy hónap alatt sikerült kijárnom, hogy megkapjam, ami megillet. Gyakran eszembe jut, hogy a hasonló cipőben járó kismamák, akik esetleg nem tudnak utánanézni a jogaiknak, talán a mai napig várják a gyest
A témához kapcsolódó további írásokat a Nők Lapja november 9-én megjelenő 45-ös számában olvashatsz!
