A gondolat teremtõ ereje

Katalin hosszú évek óta élt olyan házasságban, amelyben egyetlen keresőként tartotta el férjét és három fiát. Az idők folyamán a lelki terhek miatt húsz kiló túlsúlyt is fölszedett, amelytől nem tudott szabadulni. Reménytelen helyzetéből egyetlen kiutat látott: ha a férje másik nőbe szeretne bele, és őt elhagyná. Egy éven keresztül táplálta ezt a vágyat, amikor hirtelen kiderült, a férje szerelmes. Hét hónap múlva kimondták a válást, ahová Katalin megkönnyebbülve, a súlyfeleslegtől is felszabadulva ment el. A gondolat így befolyásolta a valóságot, az asszony és az egész család sorsát.

Gondolatnyílvesszők

– Gondolatainknak sokkal nagyobb hatása van a hétköznapi életünkre, mint azt hisszük – mondja Szabó Judit, ezoterikus szakember. – A gondolatokat úgy képzeljük el, mint a láthatatlan nyílvesszőket, amelyeket kilövünk a körülöttünk lévő világba. Azok a nyilak, amelyeket nagy odafigyeléssel lőnek ki, rendszerint célba találnak. Vagyis abból a sok gondolatból, amely megfordul napközben a fejünkben, csak azok valósulnak meg, amelyek többször az eszünkbe jutnak, amelyeket képesek vagyunk képszerűen is magunk előtt látni, és újra és újra érzelmi energiákkal táplálunk. Ugyanis minél erősebb érzelmek társulnak a gondolathoz, annál nagyobb az esélye a testet öltésének.

Nagyiday Adrienne és Szabari János

Mint a bumeráng…

Szabari János, a Magyar Teozófiai Társulat tagja szerint a gondolataink ugyan sokfélék, de leggyakrabban önmagunkra irányulnak. Ezek a gondolatok lehetnek pozitívak és negatívak. A pozitívak a legnehezebb helyzetből is segítenek kikapaszkodni, míg a negatív gondolatokat általában a félelem szüli. Példa erre Margit esete, aki a nyári iskolai szünidőben egy balatoni presszóban mérte a fagyit, miközben attól rettegett, hogy egyszer helyettesítenie kell a pincért, és megrakott tálcával kell egyensúlyoznia, amelyet majd elejt. A gondolata hamar testet öltött, mert még csak egy hete húzogatta a fagyiautomata karját, amikor az egyik pincér helyett ki kellett vinnie a jeges teával, kapucsínóval, fagyikehellyel megrakott tálcát. Ami éppúgy billent meg a kezében, és landolt egy német vendég ölében, ahogy ezt gondolatban már többször látta.

– A gondolatok másik fajtája konkrét személyre vagy személyekre irányul – folytatja Szabari János, teozófus. – A gondolat, amikor megszületik, elhagy bennünket, kilép a testünktől, és egyenesen odamegy ahhoz, akinek küldjük. De csak abban az esetben érhetünk el vele hatást, csak akkor fogadják a gondolatunkat, ha egyforma a rezgésünk. Ha nem, akkor a gondolat lepattan a „címzettről”, és a térben lebeg. Amennyiben a gondolatot nagy energiák kísérik, akkor rendszerint megtalálja azt az embert, akinek hasonló a rezgése a miénkhez. Ekkor a gondolat szinte rátapad, és hirtelen az jut a vadidegen személynek az eszébe, amit mi kitaláltunk.

Ha gondolatunk iránt kevés érzelmet táplálunk, akkor ez egy ideig lebeg a térben, s mivel nem talál hasonló rezgésű embert, elveszíti az energiáját, és megsemmisül. Gyakran azonban a gondolat visszatér hozzánk, aminek az az oka, hogy a saját rezgésünket tartalmazza – hiszen belőlünk indult ki –, és mivel nem talál fogadóra, ránk tapad. Ezt hívják bumerángeffektusnak, vagy a népnyelvben azt is mondják, az átok visszaszáll küldője fejére.

A pletyka bűn!

Nagyiday Adrienne teozófus szerint az egyik legnagyobb spirituális bűn a pletykaterjesztés. Ugyanis, ha valaki rosszat gondol a másik emberről, akiben éppen abból a negatív tulajdonságból, amelyet terjeszt róla, csak kevéske is megtalálható, akkor a bűnt előbb-utóbb el fogja követni. Például, akiben hajlam van a csalásra, és éppen ezt kezdik el alaptalanul terjeszteni róla, akkor, ha elég erős a negatív gondolat, ezt a tulajdonságot elő fogja hívni, és az illető elköveti a csalást. Spirituálisan a főbűnös pedig az lesz, aki a pletykát elindította, illetve a terjesztésével hozzájárult a megvalósuláshoz, amiért akár a jelenben, akár a következő életben megkapja a büntetését. (Mindez fordítva is igaz, ha csupa jót mondunk valakiről, és még csak csírájában van meg benne, akkor az a mi erősítésünk hatására kezd majd kibontakozni.)

A teljes cikk a 11. heti, március 14-én megjelenő Nők Lapjában olvasható.