nlc.hu
Aktuális
Barátságból szerelem

Barátságból szerelem

Szimpla ügy: egymás mellé csapódunk, haverkodunk, aztán, amikor már kicsit ismerjük egymást, belevághatunk egy rendes kapcsolatba is. A legtöbb párnál így kezdõdik.





A hét témája a Nők Lapjában: 
Másnak indult…
 … de minden jó, ha a vége jó

Megtörtént már önökkel is? Tudják, amikor egy varázsütésre hirtelen mindent másképp láttak. Azzal a munkatársukkal, akivel eddig kizárólag vitatkozni tudtak, most éjszakába nyúlóan beszélgetnek a fénymásoló mellett. Amikor már azt hitték, itt a világ vége, jött egy új ötlet, amin keresztül kimászhattak a gödörből. Vagy az a fiú, akire eddig csak barátként néztek, új tüzet gyújtott a szívükben. A világ fordult egyet, és végre helyre állt. 
További cikkek:
• Szerelemből barátság »
• Pszichológusból üzletasszony »
• Ellenségből barátok »

Az összeállítást készítették:
Szigeti Hajni, Dobray Sarolta és Kertész Gábor 

Az azonban már ritka eset, ha ez az első, barátság-fázis tíz hosszú éven át húzódik, és a végén a jó barátok mindent elsöprően egymásba szeretnek. Ez eddig tényleg csak a Jóbarátokban történt meg, valamint Kati és Tamás életében.

– Tamással az egyetemen ismerkedtünk meg – meséli Winkler Katalin, egy reklámügynökség gazdasági igazgatója. – Teljesen véletlenül közös csoportba kerültünk az első órák egyikén, elkezdtünk beszélgetni, és már a harmadik nap nagyon jóban voltunk. Magától értetődő természetességgel alakult a kapcsolatunk, és lassan komoly barátság formálódott belőle. Mivel én épp benne voltam egy nagyon intenzív, még magas hőfokon égő szerelemben, fel sem merült, hogy Tamással bármi is lehetne köztünk. Hamarosan neki is lett barátnője – és ez így ment később is éveken keresztül: vagy neki volt valakije, vagy nekem, vagy mindkettőnknek, úgyhogy soha nem volt „alkalmunk” egymásba szeretni. Főleg az egyetemen találkoztunk, vizsgaidőszakban nagyon sokat tanultunk együtt, néha elmentünk moziba a párjainkkal és a közös barátainkkal. Alapvetően rengeteget beszéltünk telefonon, amitől majd’ megbolondultak a szüleink. A barátságunk nem az őrült bulikról, a csapatos őrjöngésről szólt, igazi intim, mély kapcsolat alakult ki közöttünk, szinte mindent tudtunk a másikról – így utólag visszagondolva, ezt nem lehetett könnyű lenyelnie annak, akivel éppen jártunk, de valahogy sosem féltékenykedtek sem a lányok, sem a fiúk.





Aztán úgy két és fél éve, amikor én már jó ideje egyedül voltam (talán nem véletlenül utasítottam el minden ajánlatot) és Tamás is pont kilépett egy hosszú kapcsolatból, felmerült köztünk a kérdés: miért nem próbáljuk meg együtt? Ez így talán bugyután hangzik, de végül is megbeszéltük, hogy belevágunk – előtte azért majdnem lebeszéltük egymást a dologról, mondván, hogy ez hülyeség, meg tönkremegy a barátságunk stb. De aztán a margitszigeti első csók után kiderült, hogy kár volt ezzel ennyit várni…

Van, aki ilyenkor arra gondol, hogy mi érdekes lehet abban, ha olyannal jársz, akit tíz éve ismersz? Ez igaz, de teljesen más minőségben vagy azzal az emberrel, akinek eddig a barátja voltál, most pedig a szerelme. Ekkora múlttal még nekünk is keményen kell dolgoznunk azon, hogy jól működjön a kapcsolatunk. Eleinte aggodalmaskodtam is néha, hogy lesz-e miről beszélgetnünk, ha állandóan együtt vagyunk, de Tamás megnyugtatott, hogy biztosan találunk majd témát, és igaza lett. Azóta pedig megszületett a lányunk, Sári aki mostantól örök téma számunkra!

A témáról bővebben a Nők Lapja április 19-én megjelenő 16-os számában olvashatsz!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top