Szőke istennők, barna bombázók, vörös vampok Mitől nő a nő? Tudjuk: az a bizonyos két iksz, vagyis a kromoszómák határozzák meg, de például Simon de Beauvoir azt mondta: Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik, s ezzel inkább a férfiakkal egyenlővé válásra tevődik a hangsúly. Mi most elsősorban a nőiesség kellékeit keressük, amelyekkel még inkább jól érezhetjük magunkat a bőrünkben, s emellett avatott szakértőinkkel napjaink sokféle, színes nőideálját kutatjuk. |
A képzőművészetben pontosan tetten érhető, amikor a nőközpontú világ (matriarchátus) férfiközpontúvá, patriarchátussá vált, hiszen ettől kezdve a nőknek meg kellett szerezniük a gyermekük apját, s erre az időszakra tehető a nőiesség hangsúlyozásának kezdete. A középkor a légies, szűzies nőt ábrázolta, de ekkor is sugallta, hogy a nő az élet megteremtője, s akkor is, amikor a reneszánszban felismerték magukat az emberek, vagy amikor a barokk korszak nőábrázolásában megjelent az üzenet: a szerelem önmagában is gyönyörű. A barokk nőideálja már életszerűbb, ekkor megjelentek a műveken a molettebb nők.
Ha valaki megnézi egy korszak nőábrázolását, abból következtethet arra, milyen volt az adott korban a nőideál. Önmagában a művészet nem teremt ideált, de közvetíteni tudja azt. Egy remek alkotás képes megfogalmazni a kor szépségideálját úgy, hogy abban a kor minden egyes nőjének szépsége összeadódik.
Milyen nőképet látna, aki ma a kortárs képzőművészet alapján próbálná megfogalmazni a nőideált?
 |
A témáról bővebbet a Nők Lapja április 26-án megjelenő 17-es számában olvashatsz!
