A hét témája a Nők Lapjában: Anyák. Fiatalon vagy éretten? Jókor! Anya. Tizenhét évesen ugyanúgy, mint negyvenévesen. Kinél gondosan megtervezve, kinél belülről hajtva. De létezik túl korán vagy túl későn? Lehet ebben hibázni? Talán, ha a zsebünkben lapulna az érettségmérő berendezésünk Ami megmondaná, mikor van itt az idő. De nem lapul. Van viszont karrier, ösztön, félelem, biztonság, társadalmi elvárás, családi hagyomány És a végén egy új Élet. Meg egy Anya. Tizenhét évesen ugyanúgy, mint negyvenévesen. További cikkek a témához: “Gyerek nélkül zene sincs ” » “Nem késtünk el a családalapítással” » Tyúkanyó tizenhét évesen » Az összeállítást készítették: Dobray Sarolta, Fejős Éva, Kertész Gábor |
Mire számíthat ma egy lány, ha korán válik anyává?
A döntése valószínűleg az egész életpályáját meghatározza majd. Erős konfliktusba kerülhet a saját továbbtanulási igényeivel, és komoly esélye van arra, hogy a kapcsolat, amit választott, nem fog kitartani. Az ember ugyanis másképp választ tizennyolc-húsz évesen évesen, mint huszonöt-harminc esztendősen. Többnyire éretlen a szülői feladatokra, ahogy a partnere is, és egyiküknek sincs komoly kapcsolati tapasztalata.
Sokan még a fiatalkori szülésre buzdítanak, hiszen fogyóban a társadalmunk
Igen, és vannak, akik úgy gondolják, hogy hazafiatlan az a nő, aki nem szül, vagy nem szül elég gyereket. Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Nem attól fog nőni a gyerekszám, ha csökkentjük az anyák első szülésének idejét. Tény, hogy ahol magas a jólét, és az önmegvalósítás az elsődleges érték, ott kevesebb a gyerek. A gyermekvállalás egész életre szóló elkötelezettség és egyre növekvő elvárásokkal terhelt feladat.
Viszont biológiailag veszélyesebb idősebb korban szülni.
Ez igaz, de csak egy magasabb kor harmincöt év felett, viszont a később jött gyermekek általában tervezettek. Nyilván azt nem lehet mondani, hogy aki idősebb korban szül, az jobban felkészült a szülői feladatra, de azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy több tanulási tapasztalata, némi munkatapasztalata, élettapasztalata van, így talán alkalmasabbá válik arra, hogy belássa, egy gyereknek mire van szüksége.
Nem. Magánemberként és szakemberként egyaránt úgy gondolom, hogy mindenki akkor vállaljon babát, amikor erre érettnek érzi magát, a helyzetét és a kapcsolatát. Viszont fontos tudni, hogy akármilyen korú az anya, attól még, hogy gyermeket vár, nem biztos, hogy jó szülő is lesz. A szülőséggel kapcsolatban nagyon sokat változtak az elvárások az elmúlt évtizedekben. Az anyák, apák gyakran az alapvető ismeretekkel sincsenek tisztában, kevés az önismeretük, nem ismerik a saját érzéseiket, a gyerekek szükségleteit. Elsősorban az érzelmi szükségletek ismeretével és az ezekre adandó válaszokkal nincsenek tisztában sem a kapcsolatokban, sem a gyereknevelésben. Fontos volna, hogy a gyermekre vágyók sokkal több segítséget kapjanak ahhoz, hogy tudják, miképp lehet elég jó szülőnek lenni.
A témáról bővebben a Nők Lapja május 3-án megjelenő 18-as számában olvashatsz!