A hét témája a Nők Lapjában: Gazdagnak lenni jó
lehet. Hányszor eljátszunk a gondolattal: milyen mámorító lenne telitalálatot elérni a lottón! Lelki szemeink előtt látjuk már, milyen autó áll majd a (fűtött) garázsban, és elosztjuk a pénzt, melyik rokon mennyit kapna belőle. A fejünkben ritkábban fordul meg, hogy esetleg tehetségünket kiaknázva tegyünk szert nagyobb vagyonra. Összeállításunkban sikeres üzletemberek is megszólalnak, akik önerejükből értek el sikert s megosztják velünk ennek titkait. |
Skorpió nő: tizenhat évesen már a fejébe vette, hogy nem akar anyagilag függeni senkitől. El is érte. Három férfit szeretett, érdek nélkül. Kettőt közülük gyakorlatilag kitartott, a harmadikra ráfizetett. Az elsőtől, a férjétől született a kislánya, a másodiktól a fia, a harmadikban ismert politikus, nem is oly rég velük volt tele a sajtó csalódott legnagyobbat.
Szüleim elváltak, és mindig arra vágytam, hogy boldog párkapcsolatban éljek valakivel, akit szeretek, és akire felnézhetek. Úgy látszik, a férfiakkal nincs szerencsém. Az is olyan furcsa, hogy sosem jött össze az üzlet és a szerelem. Vagy az üzleti életem volt nagyon sikeres, vagy a magánéletem. Most éppen egyik sem. Ez a padló.
Azért koldusbotra még nem jutottál.
Ott azért nem tartok. Mindig idegen volt tőlem az üzletasszony kifejezés. Keményen megdolgoztam azért, hogy elérjem a célomat. Arra például büszke vagyok, hogy behoztam három világmárkát az országba. De ettől még megmaradtam nőnek, nagyon is. Édes, amikor férfiakkal tárgyalok üzletről. A legtöbb azt gondolja, na, itt van ez a szőke, kék szemű butuska, és megpróbálnak eszerint kezelni. Kicsit hagyom őket, nézek nagy szemekkel, ez a beetetés tipikus esete, majd egyszer csak rákapcsolok, és átmegyek nyerőbe. A csirkefogókkal nincs mit kezdeni. Aki alapvetően arra hajt, hogy átverjen, annak általában sikerül. Ettől még nem dől össze a világ. Húsz év alatt megtanultam, hogy kölcsönt ne vegyek fel, és ha betartom az egyszerű, számviteli tartozik-követel alapszabályt, akkor nagy baj nem érhet. Költséges úri passzióim sincsenek.
 |
Vagy sikerül behozni a nagy divatcégek közül valamelyiket, és megint csinálok valamit, ami szép és különleges lesz a maga nemében, vagy felszámolom az itteni érdekeltségeimet, és elmegyek az országból. Ahhoz még túl fiatalnak érzem magam, hogy ne tegyek semmit. Ki sem bírnám. Szeretném folytatni az üzletet, nem annyira a pénzért, hanem a sikerélményért. Most erre van a legnagyobb szükségem.
A témáról bővebben a Nők Lapja május 17-én megjelenő 20-as számában olvashatsz!
