Aktuális

A szakember szemével…

– Mik a jó fõnök ismérvei? – kérdeztük Malik Rami munka- és szervezetpszichológust. – A vezetés mûvészetét úgy tekintem, mint az egyensúlyozás mûvészetét – a szó jó értelmében.





A hét témája a Nők Lapjában:
Milyen főnök jó nekem?


Életünk felét – na jó, egyharmadát – a munkahelyünkön töltjük. Nem mindegy hát, milyen körülmények között dolgozunk. Hangulatunkat, munkakedvünket, teljesítményünket azonban a leginkább mégiscsak az befolyásolja: milyen a főnökünk. Ezért próbáljuk meg körüljárni: milyen is az igazán jó főnök.

További írások:

• A női főnök is jó főnök »
• Külföldön minden más? »
• „Szövetségben” a főnökkel »


Az összeállítást készítették:

Bus István, Szigeti Hajni, Kertész Gábor  

– Tehát általánosságban: egy vezetőnek jó stratégának, kreatívnak, kiszámíthatónak, következetesnek kell lennie. E tulajdonságokat megfelelően kell tudni használnia annak érdekében, hogy az embereit irányítsa, sikereket érjenek el, és az együtt dolgozó kollégákból a lehető legjobb csapatot hozza össze. Emellett nagyon fontos az empatikus képesség is, hiszen az alkalmazottaink nem gépek, hanem hús-vér emberek, személyes érzéseik és munkahelyükhöz fűződő viszonyuk nagyon is hatással vannak a teljesítményükre.

– Milyen buktatói vannak a vezetői pozíciónak?

– Az egyik leggyakoribb probléma, hogy az emberek értékrendszere nagyon gyorsan felborul. Azok a fiatalok, akik sikereket akarnak elérni, karriert építenek, gyakran hajlamosak elfelejteni, hogy magánéletük is van. Elveszítik a kellő kontrollt, ami még időben figyelmeztetné őket, hogy alapítsanak családot, és „ne szálljanak el” maguktól. Azok a vezetők pedig, akik hosszú ideje töltenek be magasabb pozíciójú állásokat, gyakran már otthon is vezetőként viselkednek, és nem, vagy alig kezelik egyenrangú partnerként a családtagokat. Ez ellen tudatosan kell tenni – lehetőleg a kezdetektől.

– Mennyire legyen baráti viszonyban az alkalmazottakkal?

– Egy bőrfotelben, az irodaház legfelső emeletén dolgozó, megközelíthetetlen, misztikus főnök sosem jó. A beosztottak könnyebben fogadnak el olyan főnököt, akiről tudják, hogy „ő is ember”. Még az sem baj, ha a főnök néha sörözni vagy szórakozni jár az alkalmazottakkal – sőt, ez inkább jót tesz a kollektívának. A fontos, hogy az első alkalommal jelölje ki azokat a határokat, melyekhez attól kezdve ő és a munkatársak is tartják magukat. Így meglesznek a korlátok, amelyek megszabják egymás mozgásterét, a közös élmények pedig frissítik a munkahelyi légkört.





– Van hatásköre egy főnöknek beleszólni a beosztottak egymás közti szerelmi viszonyaiba?

– Kollégák közt gyakran szövődnek szerelmi szálak, hiszen az ember a fél életét ott tölti. Úgy gondolom, e viszonyokat egyrészt lehetetlen, másrészt értelmetlen megakadályozni, mert szintén pezsdítik a belső légkört, és jótékonyan hatnak a munka hatékonyságára. Konfliktusok persze adódhatnak, de itt lép be a körbe a főnök problémamegoldó és szervező képessége.

– Hogyan büntessen és jutalmazzon?

– Aranyszabály: ha az egyik alkalmazottnál centivel mér, akkor a másiknál is azzal tegye. Nincs kivételezés és nincs engedmény, mert az biztos konfliktust szül. Objektivitás a siker záloga: ez mindenre érvényes. Ha valaki szem előtt tartja ezt, rossz főnök nem lehet.


A témáról bővebben a Nők Lapja június 28-án megjelenő 26-os számában olvashatsz!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top