Két magánszemély fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja felül a művi meddővé tétel szabályozásának kérdését. Az egészségügyi törvény alapján ugyanis olyan harmincöt év feletti férfiak és nők élhettek ezzel a megoldással, akiknek három vér szerinti gyermekük volt. A kérelmezők korlátozónak érezték a két feltételt, a taláros testület igazat adott nekik, és június 30-i hatállyal megsemmisítette az adott bekezdést.
Az AB-határozat lényege, hogy az említett feltételek indokolatlan mértékben korlátozzák az egyén önrendelkezési jogát. Az alkotmánybírák döntése nyomán ugyan július 1-jétől minden tizennyolcadik életévét betöltő személy kérheti sterilizálását, de csak azért, mert az Országgyűlés a novembertől júliusig terjedő időszakban nem alkotott új, kevésbé korlátozó törvényt. Lehet tehát szabályozni a művi meddővé tételt, ám a testület többsége szerint a három vér szerinti gyermek léte és a harmincöt éves életkor túl szigorú korlátozás.
A három különvéleményt megfogalmazó jogtudós ezzel szemben többek közt vitatja az öncsonkításhoz való jogot, és felhívja a figyelmet az állam kötelességeire az önpusztító tendenciák megfékezésében.
Ez a jelenlegi, mondjuk így, törvényen kívüli helyzet. A kormányalakítás időszakában az érintett tárca nem készített elő új szabályozást, de elhangzott olyan vészjósló mondat is, hogy várjunk egy évet, majd meglátjuk, mit tapasztalunk
Tiltakozó orvosok
Egyre több a steril beteg szögezi le dr. Vojcek László szülész-nőgyógyász. Ennek az életmódból fakadó okai vannak: sok a baktériumok, vírusok és gombák okozta fertőzés, gyakori a partnerváltás. A szülőkor kitolódásával ez egyre többeket érint. Egészségügyi indokból is végzünk sterilizálást, ennek oka lehet öröklődő betegség, daganat, kismedencei összenövések, érfejlődési rendellenesség, szív-, májbetegség, és még sorolhatnám. Saját kérésre és egészségügyi okból tavaly 1236 nőn és 9 férfin végeztek sterilizáló műtétet. Férfiak azért élnek ritkán a lehetőséggel, mert szexuális teljesítményük egyértelműen a pszichés állapottól függ, a nemzésképtelenség tudata náluk kifejezetten gátló lehet. A tapasztalatom az, hiszen megyei főorvos koromban hozzám érkeztek be ezek a kérelmek, hogy húsz százalékban gondolják meg magukat az emberek a várakozási idő alatt A beavatkozás egyébként összesen félórás, ám ha valaki később helyre szeretné állítani az eredeti állapotot, ennek esélye négy-hat százalék.
Dr. Vojcek László |
Annak a bizonyos egészségügyi törvénynek máig érvényes szakasza ugyanis azt is kimondja, hogy az orvoslás lényege a gyógyítás, a megelőzés és a helyreállítás. Tenni azt, ami szakmailag indokolt, technikailag elérhető, és ami társadalmilag felvállalható. Nos, ebbe a művi meddővé tétel teljes szabadsága ugyan hová illeszthető be? teszi fel a kérdést Vojcek főorvos úr. Ma már mindenki talál a fogamzásgátlók között megfelelőt, ez tehát nem lehet indok. Ellenérvem van még bőséggel. Ha valaki tudja, hogy steril, nem kell védekeznie, vagyis terjednek a nemi betegségek, a hepatitis, az AIDS, a szexuális szabadosság.
A teljes cikk a 26. heti, június 28-án megjelenő Nők Lapjában olvasható.
Erős Antónia a kamerák mögött » Paul Newmann:”Úgy kell annak, aki tervez”» Ártó-védő napsugarak » Meghívom egy kávéra » A fóka, akit csúnyán becsaptak » |