A nap kérdései

Mennyi ideig maradhatunk a napon anélkül, hogy az veszélyes volna?
Ez a bőrszínünktől függ. A legvilágosabb bőrűek első alkalommal védelem nélkül maximum 10 percig, de a kreol bőrű európaiak is csak körülbelül 30 percig tartózkodhatnak napon a leégés veszélye nélkül. Vízben, az Egyenlítő tájékán és a magas hegyekben még rövidebb a védettség ideje. Ezért fontos a megelőzés!

A napsugarak közül melyik káros hatású az egészségünkre?
A különböző hullámhosszú napsugarak egyaránt bírnak előnyös és hátrányos
hatással. A rövidebb hullámhosszúságú UVB-sugaraknak köszönhetjük a késleltetetten – a napozást követő napon – kialakulú, tartósabb barnaságot (de bizony néha a bőrpirosodást is). Az UVB- sugarak segítenek abban, hogy szervezetünkben elegendő D-vitamin alakuljon ki, ám káros, rákkeltő hatásuk is ismert. A hosszabb hullámhosszúságú UVA-sugarak mélyebbre hatolnak a bőrünkbe, ezek okolhatók az azonnali barna, vagy rosszabb esetben vöröses bőrszínváltozásért. Az UVA-sugarak felelősek bőrünk idő előtti öregedéséért, ráncosodásáért, és ezek is rákkeltő hatásúak.

Hogyan védenek a napvédő készítmények a leégés ellen?
Kombinálják a fizikai és kémiai védelmet. A fizikai védelmet nyújtó vegyületek a felkenés után azonnal védenek, molekuláik ugyanis folyékony tükörként verik vissza mindkét féle UV-sugarat. (Ezért fontos, hogy egyenletesen vigyük fel a naptejet, különben foltosan barnulunk.) Ezek a vegyi anyagok nem szívódnak be a bőrünkbe, ezért vízzel lemoshatók – még a víz-állónak nevezett készítmények is. A kémiai fényvédő anyagok a felvitel után mintegy húsz perccel kezdenek védelmet nyújtani. A bőrünkbe szívódva a melaninhoz (a természetes színanyagot tartalmazó, a többi sejtet sapkaszerűen védelmező sejtekhez) hasonlóan biztosítják a nap elleni védelmet. Egyes vegyületek csak az UVA-, mások csak az UVB-tartományban védenek, és vannak olyanok, amelyek mindkettőben.

Mit jelentenek a rövidítések és a számok a napvédő készítményeken?
Az SPF (Sun Protection Factor, azaz napvédő faktorszám, franciául LSF) után álló szám (mondjuk 12, 30) arra utal, hogy az eredeti egyéni védelmi időnknél mennyivel több időt tölthetünk a napon a leégés veszélye nélkül. Ez csak az UVB-sugárzás elleni védelemre vonatkozik. Az Australian Standard azt jelenti, hogy adott termék az UVA-sugarak ellen 90 százalékos védelmet nyújt (függetlenül attól, hogy milyen az UVB-védelem nagysága). Az ausztrálok ugyanis, akik a bőrükön tapasztalták meg a Déli-sark felett kialakult ózonlyuk káros hatásait, sokkal jobban odafigyelnek a fényvédők alkalmazására.
Az UVA/UVB jelölés arra vonatkozik, hogy az UVA-védelem nem tekinthető állandó, hanem párhuzamosan váltakozik az UVB-védelemmel. Az Európai Unió illetékesei jelenleg azon fáradoznak, hogy végre egységes legyen a jelölés rendszere a tagországokban. Ezek az előírások 2007-től lesznek kötelezőek a gyártókra. Addig azonban még figyelnünk kell a feliratokra.

Az 50-es faktorszám kétszer akkora védelmet jelent, mint a 25-ös?
Nem. Az SPF15 faktorszámú készítmény is 93 százalékos védelmet nyújt az UVB-sugarakkal szemben, az SPF30 pedig 97 százalékosat. Ez azt jelenti, hogy egy normál bőrű, egészséges felnőttnek elég a 20-as faktor, tengerparton a 30-as. Száz százalékos szűrő egyébként nem létezik.

A teljes cikket a Nők Lapja Évszakok július-augusztusi számában találja.