Aktuális

Megtettem!

Mindnyájunknak vannak kisebb-nagyobb álmai, amelyeket egyszer csak elfelejtünk, feladunk. Összeállításunk fõszerepõi nem így tettek. Valóra váltották régi álmukat – és ettõl pompásan érzik magukat.









Megjárta az Antarktiszt

Bugya Éva (29) az ELTE-n szerzett geográfusi végzettséget. Fő kutatási területe a klíma és a felszín változásainak megfigyelése, emellett fordító és angoltanár. Férjével (Nagy Balázs) egy gleccserjáró tanfolyamon ismerkedett meg. Antarktiszi expedíciójukról film is készült.

Már gyerekkoromban oda voltam a földrajzért. Expedíciókat szerveztem a nagymamám kertje melletti árokhoz. Kedvenc olvasmányom a Grant kapitány gyermekei volt.
Régóta szerettem volna eljutni az Antarktiszra. De ez meglehetősen költséges, ráadásul nincs magyar állomás a kontinensen. Végül 2005-ben a férjem elnyerte a Magyari Zoltán-ösztöndíjat, és szponzorok segítségével összejött a pénz az útra és a hétfős csapat ellátására.
Három hónapot töltöttünk az antarktiszi nyárban, ami ottani viszonyok között mínusz 1-10 fokos hőmérsékletet és átlagosan 50 km/órás szelet jelent, de ha a szél felerősödik, akkor a hőérzet leeshet mínusz 20 fokra is. Sátrakban laktunk, ami sajnos, fagyási sérüléseket okozott. A terepviszonyok a magas hegyekére emlékeztetnek, és ez elég megterhelő a szervezetre. Ennek megfelelően a test energiaigénye minimum napi háromezer kalória – ennyit egy fizikai munkásnak szoktak ajánlani.
Az időjárás miatt a komfortról le kellett mondanunk: hetente egyszer tudtunk fürdeni. De az 1,2 tonnás felszerelésünket is magunk húztuk, mert 1994 óta tilos szánhúzó kutyákat vinni az Antarktiszra. Minden nehézség ellenére bármikor visszamennék! Azóta is csak mély tisztelettel tudok gondolni azokra, akik száz vagy hetven évvel ezelőtt tették a lábukat ezekre a jégmezőkre. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a mi 2003-as utunk volt az első önálló magyar antarktiszi expedíció. Remélem, egyszer az első magyar állomás létrehozásában is részt vehetünk majd.

Az expedíciókról bővebben olvashatnak a www.antarctica.hu weboldalon.


Átúszta a Balatont




Tahin Szilvia (31) közgazdasági szakközépiskolában érettségizett. 2000 óta
dolgozik annál a cégnél, amely az időmérésért felelős a Balaton-átúszásokon.

Már a középiskolában szerettem volna átúszni a Balatont, de akkor még kevesen vágtak neki a távnak, így a szüleim visszatartottak, mert azt gondolták, hogy kivételes fizikai kondíció kell hozzá. Bár akkoriban rendszeresen sportoltam – futottam, kosárlabdáztam –, igazat adtam nekik.
Jelenlegi munkahelyemen 2000 vége óta dolgozom, és ennek köszönhetem az első átúszást is, 2001-ben. Mivel a mi cégünk végzi az időmérést, mindannyian lementünk két napra a tóhoz. Munka közben döntöttem el, én is átúszom a Balatont! Egyedül persze nem mertem nekivágni, így rávettem az egyik kollégámat, jöjjön ő is. Két és fél óra alatt értünk át. Hideg volt a víz, de igyekeztünk egyenletesen haladni, egy pillanatra sem álltunk meg. Számomra a tó közepén jött el a holtpont: ugyanannyi víz előttem, mint mögöttem… Amikor újból leért a lábam, az fantasztikus érzés volt.
Azt, hogy sikerült átúsznom a Balatont, általános állóképességemnek és akaraterőmnek köszönhetem, de legalább enynyit számított a vízben uralkodó, szinte családias hangulat. Ha valaki mellé került az ember, elbeszélgetett erről-arról, így nem az uszodákat idéző monoton tempózás volt, hanem igazi élmény, jó buli.
A munkatársaim vártak a célnál, és ők is büszkék voltak rám. Este meg is ünnepeltük egy sörözéssel a sikert, de lelkileg nem igazából voltam ott; akkor és utána még vagy két hétig az esemény hatása alatt álltam. El is döntöttem, hogy kétévente át fogom úszni a Balatont. 2003-ban így is történt, tavaly viszont a rossz idő miatt elmaradt a verseny.


Részletes információ olvasható a www.balaton-atuszas.hu weboldalon.


Teljes cikkünket a Nők Lapja Évszakok július-augusztusi számában olvashatja el.

Pályázat olvasóinknak!

És Ön? Ön megtette? Ha úgy érzi, sikerült valamely régi álmát valóra váltani, kisebb-nagyobb akadályt leküzdeni, nehéz élethelyzetet megoldani, vesztes helyzetből újra talpra állni, ÍRJON!


A PÁLYÁZATON RÉSZT VEHET:
• minden olvasónk, aki max. 2-4 gépelt oldalon
( 3500-7000 karakter szóközökkel) tudósít e változásokról.
A BEKÜLDÉS MÓDJA
• levélben (NL Évszakok 1554 Budapest, Pf. 75)
• e-mailben (evszakok@sanomabp.hu)


Kérjük, hogy a pályázat írója rövid bemutatkozást és fényképet is küldjön magáról.
A BEKÜLDÉS HATÁRIDEJE: 2006. SZEPTEMBER 30.
A LEGJOBB PÁLYAMŰVEKET MEGJELENTETJÜK!
AZ ÜNNEPÉLYES EREDMÉNYHIRDETÉSRE 2006 ŐSZÉN,
AZ ÉVSZAKOK MAGAZIN 3. SZÜLETÉSNAPJÁN KERÜL SOR.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top