nlc.hu
Aktuális
Ajándék út, fapadossal

Ajándék út, fapadossal

Hamvas Bálint rendszeresen utazik fapados járatokkal. Azért szereti ezeket, mert jóval olcsóbbak, mint a nagy légitársaságoké, ráadásul neki még nem nagyon voltak rossz tapasztalatai.






A hét témája a Nők Lapjában 

Én így utazom!
Kalandtúra, városnézés, meditálás


 Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy utazni jó. Van, aki a szállodák kényelmét és a tengerparti sziesztázást kedveli, más hátizsákkal járja be a világ rejtett szegleteit, és van, aki egészen elvegyül az ismeretlen táj lakói között. Gondolatban most keljünk együtt útra – autóstoppal, fapados repülővel vagy akár busszal – néhány nagy utazóval!

További írások:
• Hátamon a zsákom… »
• „A stoppolás kalandosabb, mint a vonatozás” »
• „Számomra az „úton levés” a fontos”  »

Az összeállítást készítették:
Fejős Éva, Szalóczy Ibolya, R. Kövér Balázs, Horváth Beáta 

– Egyszer kellett várnom négy órát a gép indulására, de ez volt eddig a legrosszabb tapasztalatom – szögezi le. – A fapados utak még olcsóbbak, ha jó előre foglalják őket, ezért általában fél évvel korábban megveszem a jegyet. Ez azért jó, mert így van időm megszervezni a szabadságomat, meg a szállást. Ez utóbbi jelenti ilyenkor az utazás igazi költségét, de van egy középkategóriás szállodalánc, mindig az ő hoteljeiket választom, így a szállással sem nyúlhatok mellé. Amire még figyelni kell, ha fapadossal utazunk, hogy a lehető legkorábban érjünk ki a reptérre. Van olyan társaság, ahol a korábban becsekkolók előbb szállhatnak be a gépbe, és mivel a jegyek nem mindig helyre szólnak, jobb üléseket választhatunk.

Általában hosszú hétvégére utazom, ennél több időre, vagy egy egész nyaralásra nem feltétlenül mennék el fapadossal. Ez igazából arra jó, hogy megnézzek egy-egy várost, voltam már így Londonban, Newcastle-ben, Amszterdamban, Koppenhágában, Párizsban, Berlinben. A program általában laza városnézés, amire néhány nap bőven elég. Amszterdamban városi maratont futottam. Jól jött, hogy olcsón kijuthatok, és lefuthatom a a távot, ami nagy álmom volt, de hazai terepen nem álltam volna neki. Féltem, hogy nehezebb, ha ismerős helyen futok, és mindig tudom, mennyire sok van még hátra. Általában vagy egyedül megyek, vagy a barátnőmmel, Ágival.





Ági tavalyelőtt londoni meglepetésutat kapott tőlem születésnapjára. Szerencsém volt, mert két héttel korábban megláttam, hogy az egyik fapados társaság akciót hirdetett, ezért is jutott eszembe, hogy menjünk Londonba, ahova ő már régóta vágyott. Megvettem a jegyeket, neki pedig azt mondtam, hogy el kell mennünk a vidéki rokonokhoz szüretelni, és ott is alszunk. Este bepakolta a bőröndjét, nekem csak az útlevelét kellett észrevétlenül elraknom. Kicsit azért berzenkedett, hogy miért kell hajnali négykor elindulnunk Szekszárdra szüretelni, de mondtam, hogy nincs mese, korán kezdődik a munka. A szüleim jöttek értünk, ami egyrészt az álcázás része volt, „ők is jönnek szüretelni“, másrészt így nem kellett kint hagyni a kocsimat a reptéren. A korai időpontnak hála, Ági elaludt a kocsiban, így csak a reptér előtt tűnt fel neki, hogy nem Szekszárdra megyünk. Nagyon jól sikerült a meglepetés!

A témáról bővebben a Nők Lapja augusztus 9-én megjelenő 32-es számában olvashatsz!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top