… és mi tehettük föl a bennük motoszkáló kérdéseket három gyönyörű és okos munkatársunknak. Sokat tanultunk Szekeres P. Mónika, Dobray Sarolta és Koronczay Lilla válaszaiból, még akkor is, ha túlságosan nem lepődtünk meg rajtuk.
Ismerkedésnél a rámenős férfiakat szeretik a hölgyek, vagy inkább azokat, akik hagyják magukat kiválasztani?
Mónika: Erre nincs recept. Amikor egy nő ránéz egy férfira, azonnal eldönti, hogy kell-e neki, vagy sem. Általában.
Min múlik, hogy két, ilyesmire nyitott ember találkozása rövid időn belül az ágyban folytatódik-e?
Szerintem a férfin.
Mit kell egy férfinak sugároznia ahhoz, hogy a nő is jó ötletnek tartsa a közös éjszakát?
Bizalmat. Ilyen helyzetben mindkét fél kiszolgáltatott, hiszen nem ismerik egymást igazán. Azt kell tudatnia a nővel, hogy mellette elengedheti magát, hiszen ez a jó szex egyik legfontosabb feltétele.
Mikor dől el, hogy az adott férfi futó kalandra alkalmas, vagy tartós kapcsolatra való?
Vagy az első látásra, vagy menet közben derül ki. Én például, amint megismertem a kedvesem, tudtam, hogy ő lesz a férjem. Így is történt.
Igaz, hogy a nők tartanak a futó kapcsolatoktól?
Nem tartanak tőle, viszont többnyire úgy gondolják egy kapcsolat elején, hogy az akár tartós is lehet, sőt, szeretnék, ha az lenne. Egyébként azok a férfiak, akiket komolyan megismertem, vagy szerettem, vagy egyáltalán szóba jöhetnek ilyen szempontból, szintén így gondolkodnak.
Sok férfi szerint a nők szeretik, ha leigázzák őket az ágyban.
Én nem szeretem. De nem is ismerek olyat, aki kedvelné az ilyesmit. A szex két egyenrangú ember között lehet csak jó. Illetve nyilván van más formája is, de az szerintem pszichológusra tartozik.
Mennyire jellemző manapság, hogy kizárólag szexuális kapcsolatot keressen egy nő?
Sarolta: Elég sok ilyet látok. Többnyire harmincas-negyvenes nőknél. Ez az úgynevezett Donna Juana-effektus. Tehát meglehetősen sok nő használja a férfiakat ilyen szempontból. Korábban inkább a férfiakról lehetett hallani olyasmit, hogy a szeretkezés után azonnal felöltöznek, és eltűnnek, de több olyan lányt is ismerek, aki nem képes együttaludni senkivel, illetve idegessé válnak, ha a pusztán szexuálisnak induló kapcsolatról kiderül, hogy több is lehetne belőle.
Miért?
Úgy érzik, hogy ettől kötelezettségeik támadnak, csökken a függetlenségük, szabadságuk. Persze legbelül ők sem erre a szabadságra vágynak. Nagyon nem.
Külön tudják választani az érzelmeket és az érzékeket?
Igazából nem. Ezek a lányok tartanak valamitől. Korábbi tapasztalataik alapján úgy érzik, meg kell védeni magukat a következő csalódástól. Szerintem a férfiak is arra vágynak, hogy legyen mellettük valaki, akivel az egész életüket megoszthatják, de a nők egészen biztosan. Viszont, aki már többször megégette magát, az úgy gondolja, hogy inkább elküldi a férfit, mielőtt az vet véget a kapcsolatnak.
A nők monogámabbak a férfiaknál?
Azt gondolom, hogy alapvetően igen.
Tehát könnyebben le tudnak mondani a pusztán önmagáért űzött szexről?
Egyértelműen. De ezt természetesen általában értendő. Egyénenként mindenre van példa.
Szerinted mikor jobb egy nőnek a szex: huszonévesen vagy a harmincas éveiben?
Lilla: Akkor, amikor végre rátalál az igazira. A szex szerelemmel a legjobb. Természetesen az évek múlásával egyre tapasztaltabb lesz az ember, egyre jobban megismeri a testét, az igényeit, és tisztába kerül a benne rejlő szexuális energiákkal. Huszonévesen még nehéz gátlások nélkül felvállalni önmagad. Csak később jössz rá, hogy a szex nem más, mint egy gyönyörű játék. Az emberiség legszebb, legnagyszerűbb játéka.
Hosszú ez a folyamat?
Nem megy egyik napról a másikra. Párhuzamos a személyiség érésével. Szerencsés az a nő, aki olyan partnert talál, aki nagyon figyel rá, és akivel együtt kalandozhatják be ezt a feltérképezetlen világot. Így szinte észrevétlenül fejleszthetik ki egymásban az élvezet képességét.
Te mikorra értél be igazán?
Azután, hogy megéltem a szülés, az anyává válás csodáját. Azt hiszem, akkor jöttem rá igazán, hogy mit jelent nőnek lenni. Hogy asszony vagyok, hogy érett vagyok, hogy be tudom ölelni a világot. És a férfit is, akit szeretek.
Nem félsz attól, hogy a jövőben egyre rosszabb lesz? Hogy a harmincas éveidben eljutottál a legmagasabb szintre, és innen már csak visszafelé vezet az út?
Nem, ettől nem félek. Egyelőre azt látom, hogy minden egyes szeretkezés más, minden alkalom új tapasztalatokkal szolgál. Egy ilyen izgalmas játékot mindig meg lehet újítani: hol a partner, hol te vagy más hangulatban, hol hirtelen nagy érzelmek kerülnek előtérbe
valami mindig felkavarja az állóvizet.
Milyen eszközei vannak erre egy nőnek? Mindig új és új helyzetek?
Az például nagyon izgalmas lehet
A féltékenységgel is érdemes eljátszani, de azt tapasztaltam, jobb, ha ez a képzelet szintjén marad. Apropó, fantázia! Tudod, hogy szexuális fantáziái nemcsak a férfiaknak vannak? De a nők többnyire szégyenlősek, és önmaguk előtt is titkolják őket. Engem egy könyv szabadított fel ebben a tekintetben. Egy amerikai kutatónő nekiállt, és több ezer sorstársával elbeszélgetett az erotikus álmairól, fantáziáiról. Ezek tudatalatti vágyainkat tükrözik, érdemes megismerni őket.
Prűdnek tartod a mai világot?
Igen, Magyarországot pedig különösen. A hétköznapokban mindenféle gátlásokkal és tabukkal találkozol. A nők még egymás között is nehezen beszélnek a szexualitásról. Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen annak idején az édesanyjukkal sem sikerült erről szót váltaniuk. Pedig, ha megnyílnának, tanulhatnának egymás problémáiból. A beszélgetőpartner mindig egy tükör.
Mit gondolsz egy olyan férfiról, aki csak azt akarja?
Minden férfi azt akarja
A teljes cikk a 33. héten, augusztus 16-án megjelenő Nők Lapjában olvasható.
