A fegyverek azóta elhallgattak, Al Ghaoui Hesna hazatért, és az Évszakok felkérésére papírra vetette a forgatások alatt átélt néhány élményét-gondolatát.
 |
Váratlanul kopogtattunk be a libanoni újságírónő ajtaján, amikor a bombázások negyedik napján, hajnalban Bejrútba érkeztünk. Kócosan, fehér trikóban nyitott ajtót Diá. Csak délután számított ránk.
A támadások miatt így volt a legbiztonságosabb magyarázkodtam zavartan. Diá csak bólogatott.Így kezdődött libanoni forgatásunk. Az utazás is váratlan volt: amikor Libanon déli területeit és a fővárost bombázni kezdte az izraeli légierő, Rácz László operatőr kollégámmal azonnal szervezni kezdtük a forgatást. Fogalmunk sem volt, hogy jutunk be az országba a bejrúti repülőteret már lerombolták, és a Szíriából vezető utakat is folyamatosan támadták az izraeli harci gépek. Végül Damaszkuszból bérelt autóval és sofőrrel, úttalan utakon jutottunk el Bejrútba.
Az első bomba a legijesztőbb
Kávéval a kezünkben vártuk, hogy Diá felöltözzön, amikor hirtelen hatalmas robbanás rázta meg a környéket. Ijedten néztünk össze Lacival talán akkor gondoltunk először bele igazán, mit is vállaltunk. Jött a második és a harmadik bomba beleremegett az egész ház. A házban nyüzsgés támadt, az emberek a tévékhez rohantak, hogy lássák, hová csapódtak a lövedékek. Egy helyi televíziócsatorna a hegyoldalról élőben közvetítette a bombázásokat. Mi is szedelőzködtünk, indultunk a belvárosba.
Öltözz át! Kánikula van nézett végig hosszú nadrágomon és ingemen az újságírónő. Libanonban vagy, bármit felvehetsz! A nők pántos ruhát, miniszoknyát is hordanak. Aztán elkomorult az arca. Igaz, háború idején mindenki visszafogottabban öltözik.
Ha valamiben, hát háborús élményekben errefelé mindenki tapasztalt. Csak a kilencvenes évek elején ért véget a tizenöt éves polgárháború, mely romba döntötte az egész országot. Még most is számtalan összedőlt ház emlékeztet erre az utak mentén. Ki tudja, hogy a jelenlegi konfliktusból mikor lábal ki az ország tűnődtem, már az autóból kémlelve a várost. Az utcák üresek voltak, a boltok ajtaján lakat lógott.
Teljes cikkünket a Nők Lapja Évszakok októberi számában olvashatja el.
