Bemutatjuk Bándiékat!

Al: – Drágám, arra gondoltam, öngyilkos leszek.
Peg: – Halaszd el, szívem, tudod, hogy ma vendégek jönnek.
Hát, ilyenek az eredeti sorozatban Bundyék, és ilyenek lesznek a magyar változatban Bándiék is, a TV2-n. A szülők, Juci és Sanyi, azaz Bertalan Ágnes és Szervét Tibor, illetve a gyerekek, Dia és Misi, azaz Marsi Laura és Jurics Adrián. Mivel a szülőket alakító színészeket nem kell hosszan bemutatunk, tőlük azt kértük, meséljenek magukról egy rém vagy rendes családi történetet, a „gyerekekről” viszont álljon itt egy-egy névjegy! Ja, és ne feledkezzünk meg a kutyáról sem – ő a család esze, ezért neki is teret engedtünk!

Bertalan Ágnes, aki hosszú évekig a Katona József Színház színésznője volt, jelenleg szabadúszó, két gyermek édesanyja. Férje Egressy Zoltán, drámaíró, aki a Portugál című darabért számtalan szakmai és nézői elismerést tudhat magáénak. Ágiék – saját bevallása szerint – semmiben sem hasonlítanak Bándiékra. Ági szeret főzni, sütni, a gyerekek jó testvérek, szeretnek tanulni, a férjével pedig tizenöt éve élnek „szép, nyugodt” házasságban.
– Ezért „rém-rendes” történetet csak a gyerekkoromból tudok mesélni – mondja. – A kedvenc sztorim magamról úgy ötéves koromból származik. Nagy nyári melegben anyukámmal sétálgattam Budapest egyik terén, ahol történetesen állt egy szökőkút. Gondoltam, megnézem, milyen hideg a vize, és belemásztam – mint egy igazi „rémes” gyerek. Egy ideig nem is volt semmi gond, jól vettem az akadályokat, viszont a szökőkút belső része nagyon cseles kialakítású – ezt nem tudhatja más, csak én, hiszen, csak én jártam meg ezt a nehéz terepet. Átlósan ugyanis van benne egy árok, amelybe én, ahogy mentem-mentem, természetesen belegyalogoltam, és elsüllyedtem. Egyik pillanatban még térdig ért a víz, a következőben pedig nyakig. Szerencsére anyukám nagyon „rendes” volt, és rögtön kihúzott, sőt, még össze sem szidott!

Szervét Tibor, a Radnóti Színház tagja, egy kisfiú édesapja, épp nemrégiben a Nők Lapja hasábjain mesélt arról, mennyire szófogadó, rendes gyermek volt, „teljesítette, ami kiszabatott rᔠ– így a matektagozatos gimnáziumot és a Színművészeti Főiskola előtt a jogi egyetemet is. Az ő családjában csak a macska lehetett „rém-rendes”…

– Mint minden vidéki háznál – kezdi –, nálunk is lakott egy macska, nem is tudom, hogy került hozzánk. Sajátos egy cica volt, fogalmazzunk úgy, hogy „tanyasi-perzsa” keverék. Rendkívül élelmes macseknek számított, legendássá is vált a családunkban. Szorgalmasan, ahogy az ösztöne diktálta, minden este egerészett, fogott is vagy két-három áldozatot éjszakánként. Másnap hajnalban pedig, mielőtt nekilátott volna a falatozásnak, bemutatta, mit végzett. Minden reggel „kopogtatott” a nagyszüleim hálószobájának ablakán, és a párkányra kiteregetve ott vártak minket a pórul járt egerek. Kinéztünk, rábólintottunk, ennyi kellett csak neki. Hogy elismerjük a tudását. Aztán, amikor reggelente nem egeret, hanem a szomszéd csirkéit találta föl nekünk, már nem annyira díjaztuk a vadásztudományát…




 
Bándi Misi
Név: Jurics Adrián
A legviccesebb/meglepőbb, ami eddig a forgatáson történt vele: „Az első epizód az én szövegemmel kezdődik, viszont ennek a résznek a forgatásán tudtam meg, hogy új szövegkönyvet kapunk, így egy pici megzavarodtam, és miután elhangzott a „tessék”, felugrottam a dívány mögül, és megkérdeztem: Mi is a szövegem? Na persze, erre mindenki elkezdett nevetni, és megdicsértek a sikeres kezdésért.”

Bándi Dia
Név: Marsi Laura




Hasonlít-e bármiben is Bándi Diára? „Nem, például szerencsére nekem sokkal nagyobb a családom, mivel anyukámnak három testvére van, így tizennyolcan gyakorlatilag együtt élünk.”

A kutya
Név: Bono
A legjobb, ami eddig a forgatáson történt vele: „Amikor egy jelentben rántott húst kellett ennem – és roppant nagy élvezetemre, tízszer kellett eljátszanom.”



A teljes cikk a 42. héten, október 18-án megjelenő Nők Lapjában olvasható!