Mi fogta meg őket az országunkban? Hogyan látnak minket, magyarokat kívülről? Mire kell nekünk is rácsodálkoznunk az ő szemükön keresztül? És min kéne változtatnunk? Itt élő mexikói, angol, kínai, francia és amerikai barátainkat kérdeztük!
Bizonyára emlékeztek még a Megatánc zsűrijének fiatal, szőke-loknis hölgyére, aki bájos spanyol akcentussal, de folyékony magyarsággal mondott kritikát hétről hétre.
Daniela Hernandez Faith nekünk azt is elárulta, imádja a pesti életet, a magyar konyhát, és a termálfürdőket (ami kint nincs!).
Dr. Yu Funian, lapunk kínai orvos szakértője bebizonyította, hogy a kínai és a magyar mentalitás sokban hasonlít. A
Cooky művésznévre hallgató műsorvezető, a francia Selba Christian a Balatonról áradozott, de azért figyelmeztetett, hogy nekünk, magyaroknak nem kéne annyit keseregnünk a múlt miatt. Az amerikai
Judy Farkas Papp
itt élő nagymamája miatt jött Magyarországra, de végül a férje miatt maradt. Meg a rétes és a baracklekvár miatt… Az angol
Andrew C. Rouse, a Pécsi Tudományegyetem oktatója csereprogram keretében, diákként érkezett hozzánk:
“Zeneszakos barátomat kísértem élő magnóként, akinek az volt a feladata, hogy tanulmányozza a magyar népzenét, Bartókot és Kodályt. Bár semmit nem tudtam az országról, könnyű megszeretni egy helyet, ahol olcsó a bor, fantasztikusan csinosak a nők, és a népzene hozzátartozik a mindennapokhoz, hisz a táncház-mozgalom itt akkoriban indult. Mindenesetre az első napokból csak a fejfájásra emlékszem a magyarok vendégszeretetének köszönhetően
”
A teljes cikket a Nők Lapja 4., január 17-én megjelenő számában olvashatjátok!
