nlc.hu
Aktuális
Védõoltással a méhnyakrák megelõzhetõ

Védõoltással a méhnyakrák megelõzhetõ

Hazánkban évente körülbelül hatszáz nõ hal meg e súlyos kórban – náluk általában túl késõn fedezik fel. A bajt vírus okozza, de már létezik védõoltás!

Magyarországon, sajnos, a hölgyek többsége nem vesz részt nőgyógyászati rákszűrésen (a nők „átszűrtsége” mindössze negyvenöt százalékos), annak ellenére, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott – tehát a páciensek számára ingyenes – vizsgálatról van szó. A nők többsége nem megy nőgyógyászhoz, ha nincsen panasza, holott e daganat rákmegelőző állapotban nem mindig ad klinikai tüneteket. Ám ha rendszeresen részt vettünk a nőgyógyászati szűrésen, akkor is csak abban lehettünk biztosak, hogy idejekorán felismerik a bajt – eddig. Ugyanis korábban nem létezett biztos módszer a betegség megelőzésére. Az elmúlt időszakban azonban nagyot lépett előre a tudomány e téren (is): kifejlesztették azt a védőoltást, amely egyértelműen a méhnyakrák megelőzését szolgálja.

A gyakori partnercsere fokozza a fertőzésveszélyt




Immár bizonyított tény: a méhnyakrákok döntő többségét (pontosan 99,7 százalékát) a humán papilloma vírus (HPV) bizonyos fajtái okozzák. Megdöbbentő tény, hogy a HPV és a méhnyakrák közti ok-okozati összefüggés sokkal szorosabb, mint például a dohányzás és a tüdőrák kialakulása között! Fontos tudni, hogy a HPV-k nyolcvan százaléka átmeneti fertőzést jelent, tehát a vírussal fertőzöttek jelentős része spontán legyőzi a vírust – de később újra megfertőződhet vele! A HPV akkor veszélyes igazán, ha tartós fertőzöttséget okoz a szervezetben. E vírus szexuális úton terjed, s éppen ez az oka annak, hogy a veszélyeztetettek körébe tartoznak az egészen fiatal, de már aktív szexuális életet élő lányok, nők is! És így érthető az is, a gyakori partnercsere miért fokozza a fertőzés kialakulásának veszélyét, és így méhnyakat érintő rosszindulatú elváltozás kialakulásának lehetőségét.
– A humán papilloma vírusnak ismeretesek úgynevezett magas kockázatot jelentő törzsei, amelyek a méhnyakrákot okozzák, és vannak alacsony rizikójúak, amelyek a rosszindulatú elváltozásában nem játszanak szerepet, azonban például szemölcsöket okozhatnak a szeméremtesten vagy bárhol a testen – mondja dr. Koiss Róbert szülész-nőgyógyász, onkológus, a Szent István Kórház orvosa.
Méhnyakrák leggyakrabban a huszonöt-harmincöt év közötti, valamint a hatvan és hatvanöt év közötti nőknél fordul elő. Előbbieknél erre az életkorra alakulhatnak ki a fiatalkori, tartós HPV-fertőzöttség talaján daganatos sejtek, idősebb korban pedig a legyengültebb immunrendszer okozhatja, hogy az addig esetleg „nyugvó” állapotban lévő vírusok aktivizálódnak, és elindítják a rosszindulatú folyamatot.

A vírus szájüregi és bélrákot is okozhat
A HPV magas rizikójú törzsei – ha átmeneti fertőzésről van szó – nem okoznak tüneteket sem a nőknél, sem a férfiaknál, de tartós fertőzöttség esetén a nőknél méhnyak- vagy szeméremtesti rák kialakulását, illetve – a bejutás helyétől függően – szájüregi, fej-nyaki vagy akár vég- és vastagbéldaganatot is előidézhetnek. Utóbbiak nyilvánvalóan a férfiaknál is kialakulhatnak a HPV hatására (ha például orális szex kapcsán jut be a vírus, akkor az fej-nyaki, szájüregi daganatok kialakulásához vezethet).
Azért jelentenek a megelőzésben áttörést az oltások, mert a vírus bejutási helyétől függetlenül védelmet nyújtanak a HPV-fertőzöttség ellen. Két cég kétféle oltóanyagot is kifejlesztett a HPV magas rizikójú törzsei ellen: az egyik már kapható hazánkban, a másik – amelyet nemrég Belgiumban mutattak be a nemzetközi sajtónak – várhatóan nyár végén, ősz elején kerül majd a patikákba. Szakértőnket arra kértem, jellemezze mindkét oltóanyagot.




– A már kapható védőoltás négy komponenst tartalmaz, a magas kockázatú vírustörzsek és a szemölcsöt előidéző HPV-k ellen egyaránt véd, ám csak kilenctől huszonhat éves korig alkalmazható, mert ilyen korú nőkön próbálták ki, és így csak ennél a korosztálynál törzskönyvezték. A tartós fertőzöttséggel szemben 98, az átmeneti HPV-fertőzöttség ellen pedig 96 százalékos védelmet nyújt. Három oltást kell beadni ahhoz, hogy teljes legyen a védelem, azonban a szer önköltséges, és a három oltás ára közel kilencvenezer forint. A másik vakcina ősszel kerül forgalomba, két komponensből áll, a magas rizikójú vírustörzsek ellen véd, és huszonhat év feletti nőknek is beadható, tehát bármely életkorban védelmet nyújt a vírus ellen. Az átmeneti fertőzésektől 98, a tartósaktól 100 százalékban véd. Háromszor kell ezt is beadni, az árát még nem ismerjük. Mindkét oltóanyaggal kapcsolatban ötéves tapasztalat áll rendelkezésre, és ezen idő alatt a védettség megmaradt és ezalatt nem kellett újra beoltani a pácienseket. (A korábbi oltások tapasztalatai és a számítások alapján elképzelhető, hogy tízéves védelem várható az oltástól.) A legjobb az lenne, ha már a nemi élet kezdete előtt megkaphatnák a lányok az oltást – ámbár a fiúk beoltása sem lenne felesleges –, hiszen így a vírus ellen védetten kezdenék el a szexuális életet.





Változhat a rákszűrés módszere

A védőoltás beadása természetesen nem helyettesíti az évenkénti nőgyógyászati rákszűrést, de a szakember szerint a védőoltás elterjedése a szűrővizsgálati módszerek változtatását indokolhatja. Ma a rákszűrő vizsgálat abból áll, hogy a nőgyógyász megvizsgálja, majd kenetet nyer a méhszáj és a méhnyak területéről. A levett mintát citopatológus szakember értékeli. A vizsgálat része, hogy a nőgyógyász az érintett területet nagyítóval (kolposzkóppal) is megtekinti. A védőoltás elterjedésével a hagyományos szűrővizsgálatot várhatóan a humán papilloma vírus DNS-vizsgálatával egészítik ki – mint ahogyan ez évtől Hollandiában már meg is tették ezt! (Ilyenkor is ugyanarról a területről vesznek kenetet, csak a mintában más jellegű vizsgálatot is végeznek.) S hogy miért változtattak Hollandiában a szűrési módszeren? Azért, mert ha a női lakosság jelentős részét beoltják HPV ellen, akkor ezt követően inkább a vírus jelenlétét kell megvizsgálni náluk. A beteg akkor igényel fokozott figyelmet, ha a vírus jelen van, hiszen ez azt jelenti, hogy valamikor kialakulhat nála a méhnyak rosszindulatú elváltozása.

Figyelmeztető jelek
Vannak olyan tünetek, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni, még akkor is, ha éppen esedékes a következő rákszűrő vizsgálat. Ilyen jel lehet a ciklustól független vérzés, a rózsaszínes hüvelyi váladékozás, alhasi fájdalmak jelentkezése és a szexuális aktust követő vérzés is.

Szűz lányoknak: rákszűrés – nem; oltás – igen!
A szűz lányoknál rendkívül minimális a méhnyakrák kialakulásának lehetősége, és mivel a rákszűrő vizsgálat is kellemetlen és kényelmetlen lenne számukra, ezért az nem indokolt. Ugyanakkor a HPV elleni védőoltást már ebben az időszakban érdemes beadatni. A hazai lányok jelentős része tizennégy éves kora körül vagy kevéssel a fölött szerzi első szexuális élményét, ezért még e kor előtt érdemes lenne a humán papilloma vírus elleni védelemről gondoskodni. Sok családban azonban – sajnos – komoly nehézséget jelentene a vakcina árának kifizetése.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top