Hamupipõke cipõjében jársz?

Igen, ő a nekem való pár. Minden stimmel, lám a cipő kifogástalanul simul a lábra. Így indul sok kapcsolat, talán a legtöbb. De az új cipővel nem könnyű, hiába csillog-villog. Szorít és tör, ha elindulsz benne, ráadásul, ha kis csalással (önbecsapással) Hamupipőke cipőjét erőltetted a lábadra, nem a magadét, kiderülhet, hogy te nem ezt akartad! Belefáradtál például, hogy nem ismernek el – mint nőt, mint feleséget, mint anyát –, és folyton újrakezdheted a hamuban kaparászást (jó, lehet, hogy az már aranyhamu és a lencsék is gyöngyszemek, de ez nem változtat a lényegen), hogy teljesíts valamit, amire környezeted rábólint, rámosolyog: Ez igen! Hamupipőke, ezt megcsináltad!

Egyik barátnőm azt mondja: a Hamupipőke a CIPŐről szól. Vagyis az életről, a szerepről, melyet elvállaltál – és arról, vajon tényleg illik-e rád. Élethossziglan.
Másik barátnőmtől megtudom, hogy a pszichológia is számon tartja Hamupipőkét – ő éppen most értesült, hogy ez a típus, aki csak igyekszik, hogy megfeleljen, és hoppon marad. (Azért van egy jó hírem is: nyelvészeti vonalról értesültem, hogy a láb (cipő) szimbólum sok nyelvben a (jó) szex kifejezéseiben is szerepel!)
Szóval, nem bizonyos, hogy párkapcsolati sikertörténet ez a mese, bármennyire is szólnak a fanfárok a boldog végnél. Az még csak a kezdet.
Kedves Olvasók! Ha elgondolkodtok Hamupipőke sorsán – a mese mögötti életen (remélem, lapunk sok-sok írása segít majd ebben), és megosztanátok velünk élettörténeteiteket, írjatok. Írjatok arról, vajon a cipő, mely egyszer a lábatokra illett, illik-e most is, vagy szorít és tör. Legyen az írás csak egyoldalas, és küldjétek a Nők Lapja címére (1554 Budapest, Pf. 64.) vagy a hamupipokecipo@sanomabp.hu e-mail címre.

Hamupipőke-központú 6. heti számunk február 7-én jelenik meg!